A Bizottság jogállamiság-mechanizmusa politikai fegyver

„Az Európai Bizottság szerdán életbe léptette a Lengyelországgal szemben januárban megindított jogállamisági mechanizmus újabb fázisát, ezzel minden tagállamnak világosan tudtára adta, hogy nem tűr meg a brüsszeli mainstreamtől eltérő politikai véleményeket. Azonban a Bizottság eljárására semmiféle felhatalmazást nem adnak az uniós alapszerződések, így annak legitimitása legalábbis kérdéses. Emellett az eljárás keretein belül definiálhatatlan fogalmaknak való megfelelést lehet számon kérni szuverén tagállamokon, így fennáll a veszélye annak, hogy a mechanizmus pusztán politikai célokat szolgál, nem pedig az uniós állampolgárok érdekeit.

A lengyel alkotmánybíróság körül kibontakozó uniós vita nem a lengyel állampolgárok jogait védi, hanem ugyanannak a hatalmi játszmának a része, amelyben korábban Magyarország játszotta a »fekete bárány« szerepét. A »lengyel vita« eszköz Brüsszel kezében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás rovására. Lengyelország esetében fel sem merülhetett a »hagyományos« jogérvényesítő eljárások alkalmazása, hiszen a közjogi berendezkedés – így az alkotmánybíróság is – szabályozása a nemzeti szuverenitás része, amelyhez köze sem lehet az uniós szerveknek.

A jogállamiság-mechanizmust 2013-ban azok után alkotta meg a Bizottság, hogy a magyar jogszabályokon a sorozatos kötelezettségszegési eljárások ellenére sem talált fogást. Ezek után hozták létre az új mechanizmust, amely keretében olyan elvont értékeket lehet számon kérni a tagállamokon, mint a jogállamiság és a demokrácia. A ködös fogalmakra történő hivatkozás ugyanakkor lehetőséget teremt az Unió számára, hogy politikai érdekek mentén szankcionálja azon tagállamokat, amelyek Brüsszelétől eltérő álláspontot képviselnek.

Az eljárás megindítása után a Bizottság részletes vizsgálatnak vetette alá a kérdéses lengyel szabályozást és párbeszédet folytatott a lengyel kormánnyal. Mivel a brüsszeli testület álláspontja szerint a tárgyalások nem vezettek eredményre, 2016. június 1-én kibocsájtották az úgynevezett »jogállamiság-véleményt«. Ebben formálisan is kifogásolják a Szejm által 2015 december 3-án és 9-én megválasztott alkotmánybírák kinevezését és a 2015. december 22-én elfogadott, az alkotmánybírósági törvényt módosító jogszabályt. A szerdán elfogadott dokumentum értelmében, amennyiben a lengyel kormány „ésszerű határidőn belül” nem tesz eleget a Brüsszeli követeléseknek, úgy a Bizottság »jogállami ajánlást« fogad majd el. Az ajánlásban kitűzött határidő eredménytelen letelte esetén a Bizottság megindíthatja a 7. cikk szerinti eljárást, amelyet korábban még egyetlen tagállam ellen sem indítottak meg.

Nem a Bizottság azonban az egyedüli uniós szerv, amely a tagállami szuverenitás további elvonására törekszik. Az elmúlt évek magyarországi közjogi átalakításai kapcsán lezajlott európai parlamenti viták – és az eredményükként elfogadott határozatok – ugyanis arra irányultak, hogy létrejöhessen az ún. koppenhágai mechanizmus, amely keretében »független, magas szintű szakértők« döntenének arról, hogy egy uniós tagállamban megfelelően érvényesülnek-e a jogállamiság feltételei.

Ahogy korábban Magyarország esetében, a lengyel vita kapcsán is illegitimnek tartunk minden olyan eljárást, amely a közelebbről meg nem határozott »uniós értékek« mentén von felelősségre szuverén tagállamokat. Mindezt pedig úgy, hogy szakmainak állítanak be nyilvánvalóan érdekvezérelt kritikákat pusztán azért, mert a kérdéses szabályok nem illeszkednek az EU-s döntéshozók elképzeléseihez. Az ilyen eljárások azért különösen veszélyesek, mert – ahogy a lengyel példa is mutatja – sohasem lehet tudni, hogy ki lesz a következő: a bizonytalan legitimitású szabályok alapján lefolytatott, politikailag motivált támadásokkal bármelyik tagállam választott vezetői sakkban tarthatóak.”