(Sorsunk pszichoszomatikus.)
Sőt, mivel társas lény az ember, nem mentes a kiismeretlennek tűnő csoporttudat szerteágazó visszacsatolódásaitól és a csoport tudatalatti hatásától. Nem mentes tőle az egyes ember, az emberi szellem egyenként sem, hiszen maga az egyének különbözősége is dekódolhatatlanul végtelen. Ennyi volna az objektivitás fonala.
Olyannyira nem fejthető fel/meg ez az összetett emberi jelenség, hogy naponta visszahőkölünk még az ismert vagy akár ismeretlen eredetű, nevetséges babonák hatására is. Legyen az például a fekete macska. Ez a köznapi háziállat, amely esti sétánk közben megtorpant. Mondjuk, már tizenharmadszor keresztezi utunkat, éppen pénteken, tizenharmadikán.
Miért?
Hiszen akár mi magunk is bugyutaságnak véljük ezt az áljelenséget/eseményt, ha kell, el is magyarázzuk menten bárkinek, hogy a fekete macskák és a balszerencse (pech) között semmiféle összefüggés nem feltételezhető.
És mégis megtorpanunk!
És mégis…
Igen, Kurt Flasch filozófiatörténész, egyetemi tanár összegyűjti hosszú akadémikus élete tapasztalatait, és 83 évesen az olvasók elé tárja a „beszámolóját és érvelését” arról, hogy ő már miért nem keresztény, pedig annak született és jó polgári német katolikus keresztény nevelésben részesült.
A könyvében van egy hosszabb életrajzi fejezet, melyben amolyan könnyedebb stílusban emlékezik vissza hitoktatóira, teológus tanárjaira, olykor némi lektűrökbe illő szelíd iróniával. Majd ezután a tárgyra, a keresztényi tudat értelmezésére tér és vehemens cáfolatok hosszú sorát hozza fel a Bibliában (Ó- és Újszövetség) található állítások, valamint a Bibliára alapozó vallás (-ok) gyakorlatában megdönthetetlen tényekként szereplő (pápai enciklikákban és zsinatokon stb. törvényerőre emelt) dogmákkal szemben.
Bőséges lexikális tudását állítja hadrendbe Szent Páltól az ágostoni, tomista értelmezéseken keresztül el egészen Ratzingerig a nyugalomba vonult/kényszeredett XVI. Benedek pápáig, aki német és kortárs lévén, kíméletben nála nem is nagyon részesülhet. Ez az érvelés gyűjtemény végül is lehet hasznos olvasmány (kor és káosztünetek ismertetése/elemzése és krónikája a közgondolkodásunkban). Felfogható a vallási viták, változások (a teológiák fejlődése) történeti kalauzának is, annak ellenére, hogy érezhető benne az életrajzban emlegetett sértődöttség és düh, amikor kamaszkori kérdéseire a lázadó Kurt, aki ifjonti világképe kialakításában a nevelése fékező következményeit, a vallása béklyóit kívánta volna lazítani. De a fiatalos lázadással kacérkodó ifjú azonban csak prédikációkat kapott válaszul a szerinte (is) logikus kérdéseire. Tehát lázadozott visszafogottan tovább, csendesen, évtizedeken keresztül. Hatalmas érvgyűjteményt tárt végül az olvasói elé, egy hosszú élet alatt összegyűjtött jegyzetek, ellenérvek tömegét, összetörvén eddigi hosszú polgári/értelmiségi múltja kiegyensúlyozottnak vélt attribútumait, hogy végül élete alkonyán egy szerinte korrekt döntést hozhasson: