Miért kellene megerőszakolni a jogrendszert?

„Lesz véleménynyilvánító népszavazás a terrorvészhelyzetről/hatodik alaptörvény-módosításról, ha a parlamentben nem lesz meg a kétharmados többség? A nemzeti konzultáció és aláírásgyűjtés mellett ilyen még nem volt, jogilag sem kötelező, és megkerülhető így az alkotmányos tiltás is.

A sajtó előszeretettel foglalkozik a jövő olyan vetületeivel, amelyek még egyelőre nem láthatóak. Amit tudunk, hogy lesz egy parlamenti vitanap, és a törvénymódosítás valószínűleg az Országgyűlés elé kerül. Meg kell hallgatni a politikai és szakmai érveket. A biztonságpolitikai szakemberek évek óta figyelmeztetnek a terrorveszély növekedésére, arra, hogy Európa felkészületlen a terrorizmus új formáira és következményeire. Régóta figyelmeztettek egy párizsihoz hasonló merényletre, a francia hatóságokat mégis meglepetésként érte a támadás. Sokszor elmondtuk: nincs konkrét terrorfenyegetettség Magyarország ellen, de mindent meg kell tenni, hogy felkészüljünk egy esetleges ilyen helyzetre is. 

Ha nincs fenyegetettség, akkor miért kér a kormány ilyen széles körű felhatalmazást? 

Egy természeti katasztrófa kezelésére sem azért fogadunk el szabályokat, mert tudjuk, hogy másnap bekövetkezik. 

A természeti katasztrófa esetén alkalmazott jogszabályok nem elégségesek?

Nem értem, miért kellene a jogrendszert »megerőszakolni«: a természeti katasztrófára vagy mondjuk az országot érő külső támadásra vonatkozó szabályokat alkalmazni terrorveszély esetén. Egyértelmű, az ilyen helyzetekre érvényes szabályokra van szükség. A biztonság kérdésében nem szabad kompromisszumot kötni. 

Pedig az ellenzék már ajánlott kompromisszumot. 

A parlamenti vitanapon és a bizottsági üléseken majd kiderül, hogy van-e egyáltalán esély a megegyezésre. Érdemes egy pillantást vetni a nyugat-európai intézkedésekre: Belgiumban és Franciaországban is kivételes intézkedéseket hoztak az emberek biztonsága érdekében.”