Ettől igazán veszélyes a kormány terrorveszély-terve

„Több kormánypárti politikus azzal védekezett, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy a kormány nem bánna felelősen ezzel a lehetőséggel, és hogy visszaélne vele, hiszen most sem élnek vissza azzal, hogy akár hirdethetnének szükségállapotot is.

Fügetlenül attól, hogy mit van okunk feltételezni a kormányról, ez az érvelés teljesen ellentétes a jog működésével. Az alkotmányjog alapvetően éppen azt feltételezi, hogy minden politikus visszaél a hatalmával, ezért minél erősebb és pontosabban meghatározott intézményi keretek kellenek.

A kormány javaslatából éppen ez hiányzik. Nem pontos kritériumok harározzák meg, mikor van terrorveszély, hanem emberek döntései. És azzal kapcsolatban sem túl erősek a szabályok, a kormánynak mennyire kell elszámolnia azzal, amit a rendkívüli helyzetben tesz - mindössze a köztársasági elnöknek és egy bizottságnak kell beszámolniuk. (…)

Eddig arról volt szó, bizonytalan a terrorveszélyhelyzet kezdete. Bizonytalan a vége is. A javaslat hatvan napról szól, ami önmagában is irreálisan hosszúnak tűnik, de ez még a kisebbik baj, lehet, hogy az egyeztetések után lerövidítik ezt 15 napra. Sokkal súlyosabb, hogy nincsenek szigorú feltételei annak, mennyi ideig lehet ezt fenntartani. A javaslat szerint ugyan hatvan nap után parlamenti szavazásra van szükség a meghosszabbításáról (és a szavazáskor jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges), de arról például nincs szó, hirdethet-e rögtön újabb terrorveszélyhelyzetet a kormány.

Pedig amikor olyasmiről van szó, ami ilyen súlyosan érinti az ország működését, és alapjogokat korlátoz, életbevágóan fontos lenne, hogy minden feltétel a lehető legpontosabban legyen meghatározva. Történelmi példák sora mutatja, hogyan lesznek diktatorikus rendszerek átmentinek szánt rendkívüli állapotokból, amik aztán hosszú időre úgy maradtak. Az ősszel kihirdetett »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet« úgy érvényes továbbra is több megyében, hogy annak feltételei már láthatóan nem állnak fenn.”