Szívünk parancsa a haza megvédése
Belföld
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
Ft
Ft
14°C
3°C
A várost rejtjelek sokaságának látom
2015. november 27. 15:25
A Városliget beépítését építésztársadalom egy emberként vitatja, szerintük a város egészének fejlődése szempontjából jobb alternatíva is lenne egy kulturális negyed létrehozására.
2015. november 27. 15:25
„Miért kezdett el a városi terekkel és a városok szerkezetével foglalkozni?
Gyerekkoromban a térképek bűvöletébe estem, szerettem volna megfejteni őket. Éreztem, hogy valami titkuk van, és ez a kíváncsiság azóta sem múlik. A térképek tanulmányozása nekem a mai napig majdnem szakrális élmény: a várost rejtjelek sokaságának látom, amik csak arra várnak, hogy megfejtsem őket. Nem a házak izgatnak, hanem a települési táj, az épített-, és a vele együtt létező természet környezet.
A lakókörnyezet iránti érdeklődésemet egy ennél későbbi élmény határozta meg. A nyolcvanas években részt vettem egy városi szegénynegyedekkel foglalkozó konferencián Dzsakartában, Indonézia fővárosában. A város nyomornegyedeiben azt vettem észre, hogy a szemétből, bádogból, pléhből épített viskók a holland gyarmatosítók jellegzetes építészetét utánozzák – harmadára kicsinyítve a házakat. Ott jöttem rá, hogy a világ csodálatos, csak másképp kell nézni.(...)
Sokat foglalkozott Budapesttel. Mit gondol az elmúlt időszak változásairól?
Budapest változása bizonyos tekintetben csodálatos, bizonyos tekintetben azonban aggodalomra ad okot. Visszakaptuk a Várkert bazárt és a Vigadót. Európai szintre kezdenek emelkedni a frekventált részek, élhetőbbé, pezsgőbbé válik a belváros. Nagyon érdekes és szimpatikus jelenség – még ha nem is tudatos városfejlődés következménye – a romkocsmák kialakulása. A Gozsdu udvar, az egykori zsidó negyed egy kis Párizs, ami csak részben az okos várospolitika eredménye.
A másik oldalon ott van a Városliget beépítése, amit például az egész építésztársadalom egy emberként vitat, mert szerintük több más, és a város egészének fejlődése szempontjából jobb alternatíva is lenne egy kulturális negyed létrehozására. A pesti Duna-part déli részének is tragikusan sikerült a beépítése. Meg kellene tölteni a negyedet élettel, de ez nem egyszerű, mert csak irodák vannak ott, a Müpa pedig önmagában nem tud elég embert a környékre vonzani.
Szomorú az is, hogy a budapestiek nem tudják birtokba venni a Duna-partot. Ha a 2024-es Olimpiát tényleg nálunk rendezik majd, az talán lehetőséget biztosít ennek megváltoztatására.
Sétatudomány
Hogyan változott a várostervezés az elmúlt évtizedekben? A nemzetközi trendek mennyiben befolyásolták a hazai várostervezés helyzetét?
A szocialista realizmus szerencsére már az ötvenes években lekerült a napirendről, sajnos helyette a még pusztítóbb internacionalista modernizmus következett. Ebben az időben hatalmas léptékű lakásépítés indult szinte mindenhol, így Magyarországon is. Mindenki panelházakat tervezett, mi is csináltunk ilyen munkákat a tanszéken. Felmerült persze bennünk – és szerencsére másokban is – hogy nem lehetne-e humánusabb lakókörnyezetet kialakítani az adott keretek között. Már a hatvanas években megjelentek olyan modernista irányzatok – például a strukturalizmus – ami élhetőbb környezet kialakítására irányult. Érdekes tervek születtek, de még mindig a tömeges lakásépítés jegyében.
1968 a párizsi diáklázadások éve, aminek a kulturális hatása lassan nálunk is érvényesült. A lakásépítési hullám azonban csak a 70-es évek végére csökkent. Egyre többen szerettek volna elköltözni a romló környezeti feltételekkel küszködő nagyvárosokból, és megindult a szuburbanizáció. Nyugat-Európában ezt követően a régi építőipari cégek már inkább csak a régi épületek rehabilitációjával foglalkoznak. Ez a folyamat alapvetően írta felül a városfejlődésről még a modernizáció korában kialakult képünket.
A tendenciák nálunk is hasonló irányúak voltak, csak kisebb léptékben: a magyar középosztály a nyugati országokénál szűkebb volt. Tulajdonképpen Szelényi Iván és Konrád György munkájával ekkor – a hetvenes években – indul útjára a magyar településszociológia. Súlyos identitáskeresés indult, nem csak nálunk: szociológus munka ez, vagy építészeti kérdés? Magyarországon tradicionálisan műszaki tudománynak tekintették, mert kapcsolódik a városok építéséhez. Ezzel szemben az angolszász világban az urbanisztika eredendően társadalomtudományi orientációjú. Szerintem az urbanisztikának ideális esetben a közös gondolkodásról és döntésekről kell szólnia, ezért fontos kérdés, hogyan lehet a két tudománycsoportot sikeresen integrálni.”
Gázolt a villamos, mentőket kellett hívni
Belföld
Embert gázolt a villamos Budapest II. kerületében.
Újabb baloldali kerületben kezdik meg az autósok kiszorítását
Belföld
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
Kútba fulladt Karácsony újabb próbálkozása is
Belföld
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
A világ legjobbjai közé választották a Vörösmarty téri és a Bazilika előtti karácsonyi vásárt
A CNN idei válogatásába olyan „nagyágyúk” is bekerültek, mint a chicagói Christkindlmarket, vagy a bécsi Christkindlmarkt.
Nem veszünk részt a liberális szivárványkoalíció pozíció- és helyosztó műsorában!
Karácsony Gergely ma koradélutánra egyeztetésre hívta a fővárosi frakcióvezetőket, a Városházára.
Szexuális zaklatással vádolják a fővádlót
Külföld
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Külföld
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Összesen 20 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2015. november 27. 17:11
Itt az a kínos, h. az építésztársadalom oly sok mindenhez asszisztált, amihez nem kellett volna, h. a hitelességük már nem az igazi.
Azt hiszem, h. a Liget nem lesz kisebb, viszont sokkal vonzóbb lehet.
A Liget nagy része pillanatnyilag parkoló.
A mindent nagyjából egy helyen tud nagyon kellemes is lenni.
puszika
2015. november 27. 17:03
Túlbővített a mondat kedves Meggyes Tamás!!
Az "egy emberként"-et tessék cserélni "egy ember"-re.Így azonnal kiderül, hogy kiről van szó!!
Ugye ismerős?
Orbán Viktor: Parlamenti pofozkodás
origo.hu
Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
mandiner.hu
Élet-halál küzdelem a megemlékezésen: holtan esett össze egy nő, felzúgtak a szirénák
borsonline.hu
Nem messze Magyarországtól 50 százalékos az infláció – és ez már jó hír
vg.hu
„Tiszta apja” – 5 hónapos lett Shane Tusup és Nagy Viktória Zoé kislánya
ripost.hu
Óriási bajban az ikránok - már csak két rossz közül válaszhatnak
vg.hu
Erős szövetségest kapott Putyin: 277 milliós lakosságú országgal tartanak közös hadgyakorlatot az oroszok
mandiner.hu
Kicsoda Rúben Amorim, akitől csodát várnak Manchesterben?
origo.hu
Kiderült, ahelyett, hogy a Chelsea, a Liverpool vagy a Napoli játékosa lenne, miért a lelátón ül Szalai Attila
mandiner.hu
Őrületes hiba: nem elég Erdély, Magyarország teljes területét Románia kapta meg egy tankönyvben
mandiner.hu
„A gát átszakadt, ezt most már nem lehet megúszni” – Ábrahám Róbert a Lakatos-ügyről (VIDEÓ)
mandiner.hu
Zelenszkij a harmadik világháborúval fenyegető álhírt terjeszt Magyarországról – a válasz is megérkezett
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.