Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Évekre megváltozott a magyar imázs, aki utált minket, még jobban utál, aki szeretett, még jobban szeret.
„Februárban azt írta neten, hogy egyre kínosabb magyarnak lenni a világban az Orbán-kormány ténykedése miatt. Feltételezzük, hogy azóta még kínosabb lehet.
Annak idején irtózatosan félremagyarázták, amit írtam, de oké, miért írok olyat, amit félre lehet magyarázni?! Februárban, például a nizzai piacon a magyarokról nem gondoltak többet, mint amennyit Kelet-Európáról, általában. Magyarországról csak a tájékozottabbaknak voltak mélyebb ismereteik, nekik romlott a véleményük az elmúlt években, ezt én tartom. Egyre többet kellett magyarázkodni. A menekültválság óta azonban más a helyzet. A francia–olasz és a német világban, ahogy az egész ügy mindenkit megoszt, mi is nagyon megosztók vagyunk. Dél-Franciaországban, ahol sok az észak-afrikai, az emberek fele azt gondolja, hogy strammok vagyunk. A német újságokban Orbánt csak úgy emlegetik, hogy Orbán, már azt sem mondják, hogy Viktor vagy Ministerpräsident. Annyira intenzíven vettünk részt ebben az ügyben, hogy a magyar miniszterelnök nevét az a 80 százalék is megtanulta, aki azt viszont most sem tudja, ki a lengyel, a román vagy a szlovák miniszterelnök. Évekre megváltozott a magyar imázs, aki utált minket, még jobban utál, aki szeretett, még jobban szeret. Úgy is felfoghatjuk tehát, hogy ez az imázs javult. Furcsa csavar.
(…)
A következő, 2017-re ígért regénye alcíme azt lebegteti, hogy Magyarország a németek csatlósa lesz. Addigra felejtsük el a keleti orientációt?
Azt ne, de addigra szerintem sokkal nagyobb ügy lesz az, hogy Németországhoz milyen viszonyunk fűződik.”