„Hosszabb távon egy a humán tőkébe való befektetés a Sziriza célja. A görög állam az elmúlt években a GDP-nek csupán alig több mint három százalékát költötte oktatásra (a magyar kevesebb mint négyet), míg az európai átlag 6 felett van, a dán pedig néha eléri a 9 százalékot, sokkal magasabb GDP bázison. Az oktatási rendszer a gazdaság értékteremtő képességének az alapja. A k+f kiadások csupán a GDP 0,6%-át tették ki (Magyarországon 1,5%), míg mondjuk Finnországban ez az arány 3,5%, ismét csak magasabb GDP bázison.
Természetesen jogos az ellenvetés, hogy az ilyen típusú (humán tőkébe befektető, lisszaboni) beruházások csak hosszabb távon térülnek meg, de ezek nélkül egész biztos nincs növekedés. Pont ez a megszorítások mechanizmusa: elveszi a forrásokat a növekedés motorjaitól. Ha Görögország az elmúlt években, évtizedekben is ezekbe fektetett volna, ma nem így állna. Vajon miért nem ezeket hangsúlyozta az Eurogroup a tárgyalások alatt?