Államtudomány?

„A világ mértékadó egyetemi világát döntő mértékben a tudomány és a piac szervezi. Piacon természetesen nem néhány politikus vagy politikai tanácsadó ötleteit, hanem a jelentkezők tízezreinek megfontolt döntéseit értjük. Tudományon pedig a tudományt művelők sokszínű közösségeit. Persze állami kontroll sokfelé van, mindenekelőtt a fenntartás, finanszírozás, működtetés terén, de azt, hogy mi a tudomány, még a magyar Alaptörvény is nagyon határozottan és helyesen kiveszi az állam fennhatósága alól: »Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.« Ez azért szerintem tartalmazza annak tilalmát, hogy az állam vagy annak képviselője egyetlen tollvonással mondjuk komplett tudományterületet hozzon létre. Márpedig ilyen a fentebb említett »államtudomány,« amely már régóta (német hagyományt követve) csak egyes jogi karok elnevezésében szerepel, képesítéshez nem köthető. A törvény viszont osztatlan (ötéves), ráadásul az egyébként ma már egyre anakronisztikusabb „kisdoktori” címmel záruló képzést irányoz elő erre a nemlétező tudományterületre. Fölvetném, bár nem vagyok alkotmányjogász, hogy a fenti törvény nem föltétlenül harmonizál az Alaptörvény idézett rendelkezésével. (...)

Az, hogy az NKE kizárólagos oktatási jogot kap, szintén erősen Alaptörvény-ellenesnek látszik: »A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.« Ebből szerintem inkább az következik, hogy bár a kormányzat az egyetemek szervezeti, illetve az állami fenntartású egyetemek finanszírozási rendjét meghatározhatja, a kutatás és a tanítás tartalmát nem. Ebbe pedig alighanem beletartozik, hogy az adott egyetem milyen szakokat kíván és képes indítani.

Vélelmezhető persze, hogy az NKE-n kívül katonákat vagy rendőröket más magyar egyetem nem kíván képezni, mert nem is tud, híján a megfelelő tárgyi és személyi feltételeknek. De államtudományt vagy biztonságpolitikát ne tudna? S ha tudna, miként lehetne alkotmányosan megtiltani számára? Főleg, ha például nem is állami egyetemről van szó, mondjuk a Pázmányról vagy a CEU-ról? A kormányzat még mindig megteheti, hogy államilag finanszírozott helyet máshová nem biztosít, csak az NKE-re. De kategorikusan megtiltani egy képzés indíthatóságát? Kiállja ez a magyar alkotmányosság és a nemzetközi, uniós felsőoktatási jogrend próbáját?”