Oláhok, kunok – korrepetáljunk történelemből!

Az évszámtól sok függ. Kérdés az, hogy mikor?-a cikkírónak

Piréz vitéz, rossz példát hoztál fel! A mai Magyarország azon részén van , vagy nincs szerencsém lakni-nézőpont kérdése-ahol egy nagy átjáróház volt Váradtól Szatmár- Kisvárda és Várad-Káló-Tokaj, Debrecen-Kálló -Tokaj irányában. délről a török és az erdélyi fejedelmek,északról a kassai Főkapitány,a "szabad hajdúk" mindenfelől sarcolták a népet! Ennek ellenére,a magánföldesurak és a birodalmi telepítések ellenére a XX sz. végére elmagyarosodtak a betelepítettek....Azóta is megőrizték a magyar anyanyelvüket- és magyarosan megfelelnek minden törpe minorítás által sugallt hazugságra! Úgy, ahogy egy magyar miniszterelnöknek illik!Mert kemény öklű magyaroknak nem kő KÁDKŐ!

egyetértenék az általad felsorakoztatott elvekkel ha nem lennék tanúja egy népvándorlásnak,menjenek az amcsikhoz,jahhh,háromszor olvastam,böngésztem,filóztam rajta

Tessék figyelni! El kell olvasni amiből most idézek, azután el lehet gondolkodni, az okon és a célon is. El lehet azon is gondolkodni, hogy liberálisoknál miért van ekkora felhördülés. „A multikulturális társadalom jelensége szorosan összekapcsolódik a világban nemzetközi szinten jelentkező globalizációs tendenciákkal. A globalizáció hátterében ott áll az elmúlt két évszázad felgyorsult technikai-gazdasági-műszaki fejlődése. Az új találmányok, technikai változások lehetővé teszik a különböző országok, földrészek közti gyors közlekedést és kommunikációt. A telefon, a fax, az internet megjelenése gyors személyi, hivatali, banki ügyintézést eredményezett, egyszerűbbé vált a kereskedelmi, gazdasági folyamatok bonyolítása is, miközben a közlekedés, főként a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően, a személy- és áruszállítás ideje mind rövidebb lett. Az új találmányok révén korábban elképesztően nagynak tűnő távolságok tűntek el, a szomszédos és a távoli országok munkaerőpiacának, lakosainak elérése leegyszerűsödött, így gomba módra jöttek létre a multinacionális vállalatok, amelyek leányvállalataikkal behálózzák a világot, termékeik a Föld szinte minden országában ismertté váltak. A multinacionális vállalatok – jellegüknél fogva – sajátos munkamorált, szervezeti stílust alakítanak ki, több ország közös vállalathoz tartozó dolgozóinak együttműködését, különböző országban élő, különböző anyanyelvű, vallású, kulturális sajátosságokkal, eltérő szokásvilággal jellemezhető emberek együttműködését, kooperációját, közös munkáját kívánják meg. A globalizációs tendencia azonban nem áll meg az ipar, a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások szintjén. Az új és ma már általánosan elterjedt infokommunikációs technológiák és a szállítás felgyorsulása révén az egyes kulturális termékek gyorsan és könnyen eljutnak egyik országból a másikba, befolyásolva ezzel távoli országok kultúráját, fejlődését, nem utolsósorban ízlésvilágát.” http://epa.oszk.hu/00000/00035/00081/2004-04-ta-Torgyik-Multikulturalis.html Bizony, bizony itt nem másról van szó, mint minden területen való globalizáció sürgetéséről, és az „átnevelésről”. Ez utóbbit Banks és Banks (2001) a következőképpen fogalmazza meg: „A multikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, etnikai és kulturális csoportokhoz, különböző nemekhez és szociális osztályba tartozó diákok számára. Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, és amelyek a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciókat, a kommunikáció sikeres működését segítik annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja.” (XI. o.)