Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Egyre nehezebben tudják kezelni a nyilvánvalóan Moszkvából irányított és pénzelt trollok áradatát.
„A 444 szerkesztőségében egyébként szélsőségesen különböző vélemények vannak a kommentrendszerünkről. Van, aki hagyná, ahogy van, és van, aki ha tehetné, holnap lekapcsolná az egészet. Én a második csoportba tartozom, és nagyon örülök annak, hogy a világban egyre több és egyre befolyásosabb hang szólal meg a névtelen internetes kommentek kiirtása mellett. (...)
Az utóbbi hónapokban a Reuterstől a Chicago Sun-Timeson át a Popular Science-ig egészen különböző weboldalak döntöttek úgy, hogy legalább részben, de sok esetben teljesen kikapcsolják cikkeik alatt a kommentelés lehetőségét. A szólásszabadság egyik élharcosa, az NSA- és a Wikileaks-ügyeket robbantó Guardian pedig elég kétségbeesetten vallotta be, hogy hiába alkalmazza moderátorok tömkelegét, ezek egyre nehezebben tudják kezelni a nyilvánvalóan Moszkvából irányított és pénzelt trollok áradatát.
A Gawker birodalom néhány hónapja nyilvánosan is beismerte, hogy képtelen megállítani női témákkal foglalkozó aloldalát, a Jezebelt elárasztó, névtelenül bekommentelt brutális képeket, így inkább magát a kommentrendszert reformálta meg. A Gawker blogjain most már csak az látja a névtelenül odahányt szemetet, aki direkt látni is akarja. (...)
A legutóbbi kirohanást a névtelen kommentelési kultúra ellen Anne Applebaum, az egyébként inkább Kelet-Európa-specialistaként ismert történész-publicista intézte a Slate-ben. Szerinte egy olyan világban, amelyben cégek és kormányok egyaránt a saját céljaikat szolgáló trollhadseregeket tartanak fenn, amelyek egyedüli célja hazugságok és dezinformáció terjesztése, már az iskolákban tanítani kellene, hogy kell megkülönböztetni az interneten az igazságot az aljas propagandától. (...)
A legérdekesebb fejlemény kommentügyben azonban az, hogy már vannak tudományos kutatások is, amelyek bizonyítják, hogy a névtelen kommentek pusztító erejét. Két, egy éven belül elvégzett kutatás is szépen kimutatta (egyik, másik), hogy a médiacégeknek semmilyen érdeke nem fűződik a névtelen kommentek engedélyezéséhez. Egyfelől rossz hatással vannak saját márkájuk hitelességére, másrészt pedig – bár ezek a számok elég gyenge lábakon állnak – még az olvasottságukat is csökkenthetik.”