anno nem szidtam mindenki felmenőit elég hangosan, aki a médiában ezt műveli, mert ismerőseimet még mindig a fogalomzavar állapotában lelem
szóval egyszer és mindenkorra: a metró NEM ÉG a budapesti metró megnyitása óta két (kettő) tűzeset következett be - ebből a második volt a híres Árpád hídi 2011 áprilisában, ami az őt követő médiafelhajtás nyomán kiváltotta az enyhén kontraproduktív tűzvédelmi szigorúságot
magyarázom
amire a sok jóképességű billentyűzetkoptató gondol, amikor kiírja a cikke címébe hetvenkettes kapitális Comic Sans-szal, hogy „kiégett a hármas metrauuuu!!!+%”, azt úgy hívják, hogy füstölés
alapvető különbség az égéshez és a tűzhöz képest a tűz hiánya; ez elég árulkodó kéne legyen, de nem szokás megugrani
kialakulásának menete a következő: különféle, később részletezett okokból a vonat környékén (általában az alsó szegmensben) hő- és fényjelenséggel együtt nem járó füst észleltetik, néha utas, néha vezető, néha forgalmista által
ez nem úgy néz ki, hogy az ellenállások dízelmozdonyként okádják magukból a fekete füstöt, hanem kesernyés, csípős szag és áttetsző, a szürke különféle (50) árnyalataiban játszó légköri jelenség figyelhető meg
amint erről szolgálatot teljesítő dolgozó tudomást szerez, haladéktalanul értesíti a menetirányítót, aki a 2011-ben kiadott rendelkezéseknek eleget téve mérlegelési jog nélkül riasztja a tűzoltóságot, akik pedig a legmagasabb riasztási fokozatnak megfelelő létszámban és felszereléssel reagálnak
(közben a forgalom leáll, utasokat kiterelik a vonatokból/állomásokból, pótlóbuszokat berendelik, cetera, ezt hívjuk operatív terv életbe léptetésének)
a tűzoltók megérkezésükkor végrehajtják szolgálati kötelességgeiket, magyarán szólva eloltanák a tüzet, ha lenne, és megakadályozzák a visszagyulladást ebben a fázisban szokott kiderülni, hogy mi volt a riasztás oka, és általában a következők valamelyikét állapítják meg:
- a motoron található olajsár felizzott;
- alkatrész (kompresszor, ellenállás) túlhevült;
- alkatrész vezetékezése átizzott;
- a füstjelenség oka nem megállapítható
közös jellemzőik, hogy tűz egyik esetben sem jelenik meg, a füstöt előidéző esemény pillanatnyi vagy rövid időtartamú, és túlnyomó többségben megszűnéséhez külső beavatkozás nem szükséges (i.e. mire kiértek a tűzoltók, megszűnt)