Magyar biztos

„Navracsics Tibor biztosi portfóliójába ugye az oktatási, kulturális, ifjúsági valamint az állampolgársági ügyek tartoznának. Ehhez képest kérdezték Orbán Viktor liberális államról vallott elveiről, a magyar médiatörvény idején folytatott tevékenységéről, és egy zöldpárti képviselőt csak az időhiány akadályozott meg abban, hogy rákérdezzen, mit gondol Navracsics a tibeti masztiffok és a pekingi újgazdagok viszonyáról.

A magyar biztos jól tűrte a »kibeszélőestet«, nem nevette el magát, nem jött ki a sodrából, tárgyilagos és szakmai volt. Egy jobboldali lap munkatársaként egy jobboldali kormány biztosjelöltjéről ezt könnyű leírni, de ez volt a véleménye a mérvadó nyugati lapoknak is. Liberálisoknak és szociáldemokratáknak egyaránt.

Csak összehasonlításképpen, Miguel Arias Canete, az Európai Unió éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztosi posztjának spanyol várományosát szó szerint kiröhögték. Pedig a jó spanyol olyan vehemensen bizonygatta, hogy tökéletesen objektív tud maradni energiaügyekben úgy is, hogy valenciai haciendája mellett volt, van néhány olajkútja is. Hiszen így legalább tudja, miről is van szó, meg tolvajból lesz a legjobb pandúr, és egyébként is éljen az egységes Európa!

Aztán ott van a jó Lord Hill, akinek a pénzügyi szabályozásért kellene felelnie. Kitűnő ember, a londoni parlamentben edzett orgánummal és kiemelkedő lovaspóló-eredményekkel – az európai pénzügyi szabályozáshoz viszont speciel nem ért. Nos, ez már Brüsszelben is feltűnt, a brit főrendet vissza is idézték egy újabb beszélgetésre. Navracsics Tiborra néhány kérdés marad, hiszen a »demokratikus frakcióknak« meg kell indokolniuk a létezésüket.”