„Olyan az egész, mint amikor a szocializmusban néhányan eldöntötték az ország ügyeit, a parlament rányomta a pecsétet, mi meg tudomásul vettük.
A döntési mechanizmus pontosan ugyanaz, mint az »átkosban« volt. Varga Mihály már márciusban jelezte, a hitelmegállapodás feltételein a parlament nem változtathat. A képviselők nem ismerhették a Költségvetési Tanács véleményét sem, a szakmai információkról nem is beszélve. Fogalmuk sem volt, mit szavaznak meg. Az orosz sajtóból értesülhettünk a megállapodásról is, amelyet márciusban Orbán Gábor államtitkár írt alá. (...)
Hogy a hatalom új ciklusa ne hiánnyal, hanem új tőkeinjekcióval induljon, az magyar, pontosabban kormányérdekeltség, nem? Egyszer már elillant 3000 milliárd a nyugdíjpénztárak konfiskálása után!
Paks II.-nek volt egy megelőző pénzügyi szála. 2011 végén megint égett a talaj, vissza kellett hívnunk a Valutaalapot. De kiderült, szabad felhasználású hitelt nem kaphatunk. Másfél évig ment még a huzavona, de közben Töröcskei urat keletre küldték pénzt szerezni az oroszoktól, araboktól, Kínától, Indiától. Erre emlékezett Putyin, akitől ötmilliárd eurót kértünk, ám ő 2013 nyarán tízet »kínált« – Pakssal együtt. De csak az első megállapodás aláírása után kezdték el keresni hozzá a forrást az orosz pénzügyminisztériumban. Orbán egy ideig úgy gondolta, a pénzt szabadon felhasználhatja, s az önrésszel is csupán a végén kell majd beszállnunk. Ám a megállapodás nem erről szól. Én úgy rakom össze az információkat, hogy Orbánt megvezették.
Lehetetlen. Őt?
Meg az országot! Január 13-án a kormányszóvivő azt mondja, az elmúlt négy év gazdasági eredményeit egyezteti Moszkvában Orbán Viktor. Másnap a Roszatom elnöke és Németh Lászlóné aláírják az első megállapodást, amelyhez épphogy megérkezik Brüsszel jóváhagyása a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Ennyire sürgős volt. Putyinnak jelentősen javult is a belpolitikai tekintélye.
Milyen árfolyamon kapjuk az eurót?
Nem olvastam róla, gondolom, piacin, amelyben – mivel Orbánék 2020-ig nem tervezik az euróövezeti csatlakozást – kettős kockázat van: a rubelé és a forinté is.
Legutóbb azt mondta, ez az út kifelé vezet az Európai Unióból.
Ha nem teljesítjük a maastrichti kritériumokat, az államadósság és az államháztartás számait – márpedig Paks II. miatt képtelenek leszünk rá –, a következményeket csak úgy úszhatjuk meg, ha kilépünk az európai közösségből.”