A munka érdekel!

„A személyemmel foglalkozó újságcikket, vagy televíziós adást soha nem nézem meg, és ezt tanácsolom mindenkinek. A legbölcsebben akkor járnak el, hogy ha nem nézik meg, nem hallgatják meg, és nem olvassák el. Én ezt a módszert választottam és nagyon hatékony, mert én azok közé tartozom, aki a legkevesebbet tud arról, hogy a személyemet illetően milyen képet közvetítenek, mit sugároznak. Az egy más kérdés, amikor a munkámról szól egy híradás egy cikk, azokat mindig értékelem, elemzem, reflektálok rá és fontosnak is tartom, hogy az a közösség valamiféle visszajelzéssel legyen, akiért dolgozom. De ezekből a cikkekből nagyon kevés van. Ahol vagyok a miniszterelnök mellett, ott természetes a fokozott érdeklődés. Ezt az embernek meg kell szoknia.

A másik része, ami sokkal izgalmasabb, hogy azt gondolom, hogy Orbán Viktoron kívül kevés embernek áll érdekében hogy ott dolgozzam, ahol dolgozom. És ez széles körre vonatkoztatható, nemcsak az ellenfelekre, hanem a szövetségesekre is időnként. Én kaptam egy munkát és abban a munkában gondolkodom. Nem ájulok bele a saját magam tisztségébe. Naponta úgy kelek fel, hogy a munkámat aznap, a következő hetekben és hónapokban el tudjam végezni. Hogy ez majd mihez vezet 2018-ban – szeretném képviselői munkámat lelkiismeretesen elvégezni, mandátumomat megtartani, a bizalmat az embereknek megszolgálni. Én dolgozom a két választás között is és személyes támadásokkal nem foglalkozom, mert akkor nem tudom a saját munkámat végezni.

A munkám nem Lázár Jánosról szól, a miniszterelnökség egy olyan hely, ahol a dolgok el szoktak dőlni. Én amellett dolgozom, aki a végrehajtó hatalmat Magyarországon képviseli és vezeti a választók bizalmából, nyilvánvaló, hogy a dolgokra van rálátásom, a véleményemet is adott esetben elmondhatom, sőt figyelembe is veszik. Ez valószínű, hogy erősítik a támadásokat és nem gyengíti.”