Gondoljuk újra az első világháború időszámítását!

2014. július 28. 09:57

Napjainkban reneszánszát éli az a koncepció, miszerint a „nagy háború” európai polgárháború volt. A feltevést kétség kívül áthatja jelenkorunk páneurópaisága és maga az Európai Unió léte is. Azonban mint önálló történelmi ciklus ellen több érv szól, mint mellette.

2014. július 28. 09:57
Kovács Dávid
Konzervatórium

„Az a feltevés, hogy az eseménytörténet ismeretében másképp próbáljuk meg újraértelmezni vizsgált időszakunk történelemtudomány általi korszakolását, nem teljesen új ötlet. A 20. század során és napjainkban is számos elmélettel, hipotézissel próbálták az első világháborút és az azt követő történéseket sajátos történeti időrendbe beleilleszteni, illetve mesterségesen új periódust alkotva kiragadni a már meglévőből. Ma az általánosan legelfogadottabb nézet az első világháború vége után történteket egy köztes, háborúk közötti időszakként tartja számon egészen a második világégésig. E háborúk közötti periódus konfliktusai, gazdasági és társadalmi tényezői egyenes úton készítették elő a terepet Hitler világháborújáig. Magyar szakirodalmak és iskolai tankönyvek egész hadában találkozhatunk e korszakot meghatározva az »Európa a két világháború között« címmel.


Napjainkban reneszánszát éli az a koncepció, miszerint a »nagy háború« (így nevezték az első világháborút egészen a másodikig) európai polgárháború volt. A feltevést kétség kívül áthatja jelenkorunk páneurópaisága és maga az Európai Unió léte is. Azonban az európai polgárháború, mint önálló történelmi ciklus ellen több érv szól, mint mellette. De talán mégis az a legnagyobb ellentmondása, hogy Európa 1914-ben (a háború kitörésékor) nem egy egységes állam volt, melynek adott társadalmi, nemzetiségi csoportjai egymás ellen harcoltak a hatalom megszerzéséért. Jóval inkább elgondolkodtató Sigmund Neumann 1946-ból származó »második harmincéves háború« periodizációs elképzelése. Az elmélet egybefoglalja az 1914-1945 közötti időszak háborúit. Neumann szerint, ahogy a harminc éves háború (1618-48) sem, úgy az 1914-1945-ig terjedő időszak sem egy háború volt, hanem egy sor különböző időben és helyben bekövetkezett konfliktusok összessége. Az amerikai Philip Bobbitt »hosszú háború« hipotézise szerint pedig az 1914-től a Szovjetunió felbomlásáig tartó időszak egy hosszú háborús korszakként értelmezhető.

Az 1914-1918-ig terjedő háborúban tízmillió katona esett el, a hadirokkantak száma 20-21 millióra rúgott. 1918 novemberére három nagy monarchikus államalakulat is megszűnt létezni. Németország sorsát a kitört forradalom, míg az Osztrák-Magyar Monarchiáét a különböző nemzetiségi kormányok Monarchia-ellenes politikája, forradalmak és legfőképp az antant közép-európai hatalmi átrendezése pecsételte meg. A cári Oroszországban az 1917 februárjában kitört forradalom döntötte meg a cári uralmat, ami aztán novemberben a »nagy októberi szocialista forradalomhoz« és az orosz »polgárháborúhoz« vezetett.”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
_Dave_
2014. július 29. 08:52
Tessék elolvasni a szerző cikkét a konzervatórium blogon, ahol bővebben kifejti az első világháború időszámításának egy másik alternatíváját.
LJF89
2014. július 29. 08:27
Vannak még gondolkodó emberek!
catalina9
2014. július 29. 08:18
OberEnnsinnen [Hozzászóló kiszűrése] 2014. július 28. 15:03 Az I. vh. egy elterelő hadművelet volt. " Nem! A hirtelen fejlődő hatalmak, Németország, Japán, Olaszország azt tapasztalták, hogy nyersanyagforrások akkor főleg a motorizációhoz szükséges olaj és a gumi angol, francia, holland gyarmatokon találhatók. A gyarmatosítók meg azt tapasztalták, hogy a feljövő országok le fogják hagyni őket, mert dolgosabbak, fegyelmezettebbek, okosabbak a jó oktatás miatt. Azért Anglia vezetésével meg akarták semmisíteni a legnagyobb riválist Németországot. Kibékültek a franciákkal, oroszokkal és nosza... Aztán kiderült, hogy így sem megy és a Balfour nyilatkozattal behívták az USÁ-t...és onnantól már csak kérhetnek és jelenthetnek a mai napig, az USA csicskásai lettek.
catalina9
2014. július 29. 08:10
jött a csősz és mindenkit hazazavart [Hozzászóló kiszűrése] 2014. július 28. 17:23 2. és az usát uraló zsidók meg belehajszolták rafináltan hitlert egy világháború kirobbantásába. persze. "...Megkérdeztem őt (Kennedyt), miről tárgyalt Roosevelt elnökkel és Naville Chamberlainnel 1938 óta. Mint mondta, Chamberlain álláspontja 1938-ban az volt, hogy Angliának nincs miért harcolnia, és nem szabadna megkockáztatni a háborúskodást Hitlerrel. Kennedy véleménye: Hitler harcolhatott volna Oroszországgal anélkül, hogy konfliktusba keveredik Angliával, csakhogy Bullitt [William C. Bullitt, az akkori franciaországi amerikai nagykövet) 1939 nyarán (!!!!) arra ösztökélte Roosevelt elnököt, hogy a németeket intézzék el Lengyelországban. Sem Franciaország, sem Nagy-Britannia nem bocsátkozott volna háborúba Lengyelország miatt, ha nincs a folyamatos nyomás Washingtonból. Mint (Kennedy) elmondta, Bullitt állandóan arról győzködte Rooseveltet, hogy a németek nem fognak harcolni, Kennedy pedig azt hangoztatta, hogy igenis harcolni fognak, és le fogják rohanni Európát. (Kennedy) azt is mondta, Chamberlain kijelentette, hogy Amerika és a világ zsidósága kényszerítette Angliát a háborúba. (no lám!!) 1939 nyarán Roosevelttel folytatott telefonbeszélgetései során az elnök állandóan azt mondogatta neki (Kennedynek), hogy tartsa erőteljes nyomás alatt Chamberlaint..."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!