Szélsőségek Európája

„További probléma az euro­szkeptikus vagy unióellenes pártok megerősödése az Európai Parlamentben. Ez megkerülhetetlen fejlemény, annak ellenére, hogy az EU-s intézmények működésében túl nagy változást nem fognak hozni az Európai Uniót elutasító pártok, hiszen még mindig a »másik oldal« képviselői lesznek többségben. Az EU-ellenes hangok viszont nagymértékben meg fognak erősödni, ami a politikai viták szempontjából meghatározó lehet. Vagyis garantáltak lesznek a durva hangvételű, parázs viták a következő ciklusban, és ez főként az egyes tagállamok szempontjából lehet érdekes akkor, ha a Brüsszelben zajló, alapvetően nem országspecifikus viták a hazai napi politika szintjén is felbukkannak. A francia Nemzeti Front, a brit UKIP vagy a Dán Néppárt győzelme komoly fejtörést okozhat a hazai kormányoknak ugyanúgy, mint itthon a Jobbik megerősödése, amely a mostani választás eredménye alapján már a második legnagyobb politikai erőként aposztrofálhatja magát.

Komolyabb lépések továbbra sem születtek a szélsőségesek visszaszorítása, illetve a demokráciadeficit feloldása érdekében, holott a kettő akár egyszerre is orvosolható lenne. Az kiderült, hogy a döntéshozatalból való kizárás és a karanténba zárás nem ért el komoly sikereket, miközben a »vitázzunk-e a szélsőségesekkel« témakörről már megkezdődött a diskurzus. Összességében az európai uniós választások tanulsága lehetne a szélsőséges pártok által felvázolt problémák legalább párbeszédekben való megjelenítése, európai és hazai szinten egyaránt.”