„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Akik kézműves borászok, azok sem tudják megmondani, hogy mitől kézműves a boruk. Szerintem ez ma Magyarországon tisztán kereskedelmi kategória, ami ráadásul piacrontó is.
„Agrárszektor.hu: Magyarországon egyre jelentősebb a piaca a kézműves termékeknek. Ez kezd a borban is megjelenni? Várhatóak szabályozási lépések?
K.E.: Meghirdettünk egy kézműves kerekasztalt, ami nagyon pozitív volt. Elkezdődött néhány borásszal - akik egyébként a sajtóban egymásnak estek előtte – a beszélgetés arról, hogy mi a kézműves, aztán egy jó egy hónapos előkészítés után mi is megpróbáltuk meghatározni, hogy merre kellene majd orientálni ezt a beszélgetést.
Idejött 20 borász és szakértő, mindenki itt volt, aki ebben a témában megszólalhat. Hogy az államnak van-e szerepe ebben, kell-e definiálnunk azt, hogy kézműves bortermék, vagy ez tisztán piaci, kereskedelmi típusú tényező, az egyik része az, hogy akik kézműves borászok, azok sem tudják megmondani, hogy mitől kézműves. Régi technológiát használ, kézzel kapál, kézzel szüretel, kádban erjeszt és kézzel rakja rá a címkét, vagy megengedhető pl. egy acéltartályos erjesztés? A lényeg az, hogy szerintem ma Magyarországon ez tisztán kereskedelmi kategória, ami ráadásul piacrontó is.
Azok, akik ezt valóban komolyan gondolják, nem válik el egymástól a kéz és a mű, azoknak lerontják a hitelét, mert ez egy piaci rés. Az élelmiszereknél sokkal egyszerűbb a helyzet, mert ott van egy EU-s jogszabályi környezet, hogy mi lehet kézműves termék, minek kell megfelelni, ez a borágazatban nincs meg. Viszont amikor elkezdtünk arról beszélni, hogy szabályozzuk, senki nem tudta megmondani ennek a definícióját, és ami sokkal nehezebb, hogy ellenőrzést is hozzá kell rendelni. Úgyhogy itt egy kicsit elakadt a történet. Azt látom, hogy a szabályozás mindig valamilyen formában elrontja a helyzetet, pluszbürokráciát szül, és akkor megint elkezdenek panaszkodni a borászok.
Agrárszektor.hu: Valószínűleg az attitűdön kellene változtatni.
K.E.: Egy napot töltöttem el a Törley pincészetben. Pont előtte volt a kézműves kerekasztal, másnap mentem oda. Ötemeletes ház magasságú acéltartályok, annyi, amennyit életemben nem láttam, 25 ezer hektoliter kapacitással – ez a nagyobbik része, tisztán ipari technológia. A másik része pedig a pezsgőknél van, amikor lemegy az ember a pincéjükbe, és ott van öt néni, akik napi 8 órában fordít egy negyedet a palackokon. Na most akkor mi a kézműves?
Agrárszektor.hu: Megérett a helyzet arra, hogy legyen ilyen szabályozás?
K.E.: Ha igénylik a gazdák, akkor nagyon egyszerűen lehet egy védjeggyel szabályozni. Azt mondom, hogy ez a kézműves termék, megadok nagyon laza kritériumokat, pl. nincs gépi szüret, meghatározott időt kell tartályban tölteni stb., de nem szabályozzuk túl, csak a kereteket fektetjük le. Aki ilyen, az használhatja a címkén a kézműves jelzőt. Majd ezt alá kell pakolni marketinggel, hogy a fogyasztók is tudják ezt. Ha valaki nem ennek a jogszabálynak megfelelően készíti a bort, az védjegybitorlás, ha ráírja, onnantól kezdve lehet büntetőjogi kategória.”