Több alázatot

„– Szabó Tímea említette Petőcz György könyvében azokat a tabukat, amelyekkel a baloldali értelmiségnek le kellene számolnia: például, hogy támogatták, amikor Geréb Ágnes érdekében nyilatkozott, de elképedtek, amikor első ránézésre jobbos témákban, a temerini fiúk vagy a kettős állampolgárságot nem kapók jogorvoslata mellett állt ki. Innen hogyan tovább?

– Sokkal több alázat kellene. Az evidenciák, amelyek ebben a közegben magától értetődőek, a társadalom nagy részében egyáltalán nem biztos, hogy azok. Ezzel muszáj szembenézni. Fontos, hogy a baloldal mögött álló értelmiségnek lényeges ügyekben legyen szavunk, de ez nem jelenti azt, hogy közömbösek vagy kifejezetten ellenségesek vagyunk más társadalmi csoportok érzékenységeivel szemben. Például: a Szabadság téri emlékmű súlyos merénylet az egészséges nemzettudat ellen, foglalkozni kell vele, szembeszállni. De ugyanilyen fontos a határozott kiállás az ügynökakták nyilvánossága mellett vagy a kommunista rendszer működésének feltárásáért. Ehelyett most mindkét oldal harciasan képviseli a saját ügyeit, a másikét pedig meg sem hallja. Így nem fog menni. Sokszínű, mozaikos társadalom a miénk, nyitottnak kell lenni a másik igényeire, fájdalmaira. Ha a baloldal beszorul oda, ahol a temerini fiúk ügye tabu, sosem fog tudni kilépni a mostani, egyre szűkebb szubkultúrájából.

– A realitás az, hogy négy parlamenti hely jutott a pártszövetségnek, abból egy a PM-nek, s Budapesten kívül alig pár nagyvárosra jut szervezetük.

– Amikor a baloldal megújításáról beszéltem, nem azt ígértem, hogy az Együtt-PM hónapokon belül minden településen viruló pártszervezettel fog rendelkezni. De abban változás kell, hogy hosszú ideje nincs az országban baloldali értékeken nyugvó narratíva. 1990 óta sokmillió ember kiszorult a munkaerőpiacról, komplett régiók kilátástalanságba süllyedtek, mégis, ezen milliók képviseletét senki nem tudta hitelesen felvállalni. A baloldal évek óta, sőt talán egy évtizede nem tud három épkézláb mondatot mondani arról, hogy néz ki az a Magyarország, amelyben hiszünk.

– Az Együtt-PM önállóan tudott volna?

– A mi helyzetünk nehéz volt, mert egy évvel a választás előtt jött létre a szövetség. De talán minket is túlzottan lefoglaltak a szövetségkötések körüli hercehurcák, s közben nem tudtuk elmondani, milyen jövőt képzelünk az ország számára. Ha az egész baloldal nem önmagával foglalkozott volna, talán mindenki világosabban meg tudja fogalmazni a saját vízióját.”