Különösen Gyanús Ajánlások

• más törvényi tényállások mellett közokirat-hamisítás lehet például adatbázisból, vagy másolással, az ívek cseréjével ajánlásokat előállítani, úgy, hogy a választópolgár aláírását odahamisítják,
• kifogásolhatóak lehetnek, politikai racionalitással nehezen magyarázhatók a közös aláírásgyűjtések, amikor fizetett kampánymunkások vagy szimpatizánsok egy időben közösen, vagy külön, de több párt nevében kértek ajánlást.

Saját választási szimulációm készítéséhez a jelöltállítási időszakban folyamatosan rögzítettem a jelöltállítás alakulását. Már ekkor feltűnő volt, hogy egyes pártok együtt mozdulnak: aznap, amikor az egyik párt jelölteket jelentett be választókerületekben, egy másik párt is ugyanazokon a helyeken jelentkezett be. Még az is hasonlóan alakult, hogy az adott két párt mely körzeteihez tartozó aspiránsait utasította vissza (esetenként csak átmenetileg) a választási bizottság.

A jelöltállítás lezárulása után statisztikai módszerekkel elemeztem a teljes jelölt-adatbázist – az alkalmazott módszer részletes leírása a bejegyzés végén olvasható.

Következtetések

A 38 vizsgált pártból 8 olyat találtam, ahol az átlagos korrelációs együttható az összes adat másfélszeresét meghaladta, legmagasabb érték 13,7% volt. Érdekesebb összefüggésekre mutatnak rá azaz azok az értékek, amelyek szerint két párt nagymértékben együttműködött a jelöltállítások során. Két csoportban összesen öt pártnál találtam olyan magas együttműködési együtthatót, amely alapján mindenképpen érdemes lenne vizsgálni, megengedett (de aggályos), vagy tiltott együttműködésre került-e sor:

• A Határon Túli Magyarok Pártja, a Magyar Demokratikus Unió és a Rend, Szabadság, Jólét Párt értékeinek együttmozgása kirívóan magas volt, a legmagasabb négy érték közül három itt fordult elő:
  • Rend, Szabadság - MDU: 67,3%
  • HATMAP - MDU: 76,7%
  • Rend, Szabadság - HATMAP 77,3%
• Ilyen magas értékeket, elméletileg ennyire független változók között nem láttam az előző 20-25 év elemzései során. Ez a három párt adta a minden pártra külön vizsgált korrelációs együtthatók legmagasabb átlagait is, sőt, ha a három párt együttműködésére utaló értéket töröljük, akkor is átlag feletti értékeket prezentáltak. Ezen pártok az utolsó napokban nagyon sok jelölt bejelentésével sem tudtak listát állítani, mivel a bejelentett jelölteket alacsony százalékban tudták csak nyilvántartásba vetetni:
  • A HATMAP 56 jelölttel próbálkozott, ebből 10 lett sikeres (18%),
  • a Rend, Szabadság… 48 jelöltjéből 9 lett sikeres (19% – a választási információs rendszer helyenként 10-et jelez, de csak kilenc névvel),
  • az MDU 56 körzetből 19-et teljesített (29%). Az MDU büszkélkedhet azzal a furcsa rekorddal is, hogy hat körzetben két-két jelölttel is próbálkozott, ezzel a többes jelölések 85,7%-a az övé – ezeket is figyelembe véve sikerességük jóval alacsonyabb.

• Még egy kiemelkedően magas érték volt, az Új Magyarországért Párt és az Új Dimenzió Párt korrelációs együtthatója a dobogó 3. fokán 73%-kal. 50, illetve 49 jelöltet sikerül állítaniuk, 60%-os sikeresség mellett. A relatív sok körzetbeli próbálkozás ellenére ez az érték figyelemfelkeltő. A két párt összes indulóra vonatkozó, átlagos korrelációs értéke alacsony, azaz – ha történt együttműködés – valószínűleg csak egymással dolgoztak össze, más pártokkal nem. Ez a két párt egyébként folyamatosan (és sok párhuzamossággal) jelentette be a jelöltjeit, de az utolsó napokban sem sikerült egyik alakulatnak sem a második kampányfinanszírozási fokozatot jelentő 54 egyéni jelöltet elérnie.

40% feletti korreláció még két esetben mutatható ki, a Magyar Cselekvő Párt  (budapesti jelölt hiányában nem indulhattak csak) és a Tiszta Energiával Magyarországért (TEMPO, a listaállításig sem jutottak): 43,2%, illetve az MCF Roma Összefogás Párt és a rövid néven EGYIKSEM nevű párt között (20-20 jelöltig jutottak): 41,8%-os korreláció.

További 8 esetben ez az érték 33,3% és 40 százalék közötti: habár ezek a számok még mindig az átlagos érték négy-ötszörösét kitevő korrelációt mutatnak, azonban – az esetleges véletlen hatások kiküszöbölése miatt – ezeket itt nem részletezem.

Hogyan tovább? 

Véleményem szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak és az ügyészségnek lépnie kell: amennyire lehetséges, vissza kell szorítani csalással állított jelöltek indulását a választáson, vagy legalább, ha történt ilyen, akkor ezt kövesse büntetés, kerüljön nyilvánosságra, majd a következő Országgyűlés a kockázatok ismeretében szigorítson az aláírás-hitelesítési eljáráson. Fontos leszögeznem: a számítások, amit elvégeztem, csak kockázatelemzésre alkalmasak, arra viszont határozottan – azaz elsőként azokat a pártokat, jelöltjeikhez tartozó ajánlásokat érdemes vizsgálni, amelyeket fentebb felsoroltam. Az eredményeimmel nem kívánok ítélkezni, csak a figyelmet felhívni. Az NVB-nél rendelkezésre állnak az idősoros adatok, ezeket érdemes lenne – a hétvégéknek is megfelelően – 3-4 napos bontásokba rendezve elvégezni a korrelációs együtthatók kiszámítását és vizsgálatát. A különböző időpontokban felvett adatok valószínűleg csak megerősítik az eddig kockázatos pártokhoz tartozó értékeket, esetleg újabb, közepes kockázatú pártokat mutathatnak meg.

Az alkalmazott módszer 

A jelöltállítási adatok a Microsoft Excel Adatelemzés: Korrelációanalízis funkcióját használva elemeztem. Nem csak a sikeres jelöltállítást, hanem a visszautasított, vagy március 4-e előtt visszalépett jelölteket is figyelembe vettem.

Nem vettem figyelembe sem a négy nagy pártot-pártszövetséget, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani: az adataik között nincs eltérés, így ezek korrelációs együtthatója nem segítette volna az értelmezést. A független jelölteket sem vettem figyelembe – náluk egy pártszerű, sok körzetet érintő együttműködést definíció szerint nem lehetséges. Kihagytam továbbá az elemzésből azt a 12 pártot, amely a választókörzetek kevesebb mint 10%-ában próbált meg jelöltet állítani. Ezen, jelöltállítási szempontból „törpe” pártok között magas korreláció nem volt kimutatható – így is 38 párt adatait hasonlítottam össze. A fenti adatelhagyások a módszerből következően az egyes pártok közötti korrelációs értékeket nem befolyásolták, csak az összes korrelációs együttható átlagát módosították volna, az arányokon érdemben nem változtattak.

Az elemzéshez szükség volt a szöveges adatok numerikussá alakítására: a sikeres induláshoz körzetenként 1 értéket, a korai visszalépéshez (amely sok esetben csak a „Nem indulhat” döntést előlegezte meg, kevés ajánlást sikerült az adott jelöltnek gyűjtenie), és a sikertelen induláshoz 0,5 értéket rendeltem – amennyiben egy párt a valasztas.hu adatai szerint nem is próbálkozott egy adott körzetben jelöléssel, az 0 értéket kapott.

A korreláció azt mutatja meg, két változó (a pártok egyéni jelöltjeinek indulási kísérlete a 106 körzetben) milyen mértékben „változik egyszerre” (egy másik párt adataival). Értéke -1-től (ellentétesen mozognak) a 0-án át (nincs összefüggés) +1-ig (teljes együttműködés) vehet fel értékeket. Az átláthatóság kedvéért az összes értéket százalékos formában jelenítettem meg (-100%-tól 100%-ig.) A korrelációs táblázatból töröltem a minden párt magával alkotott korrelációját (ami értelem szerűen mindig 1, azaz 100%).

A 106 egyéni körzet eleve kizárja a nagyon alacsony értékeket (muszáj valamennyire ugyanott indulással próbálkozni), illetve a korreláció véletlenszerű együttműködéseket is kimutathat (különösen olyan pártok között, amelyek nagyon sok körzetben próbálkoztak). Ennek megfelelően a legalacsonyabb érték -34,4% volt, az egész táblázat átlaga, az átlagos korrelációs érték 8%, az egyetlen negatív átlag (azaz a többiekkel pont ellentétesen mozgó párt) az Élőlánc volt a maga -2,6%-ával.