Hogyan szeresd a hazát?

2014. január 03. 11:18

Ne előírásból, tehát nem is írok elő semmit. Csak két ésszerű minimumfeltételt közlök. Egy, ne a kollektívum részeként. Ne válj a hazaszeretetedben megvezethető tömegemberré! Kettő, ne válj élősködővé!

2014. január 03. 11:18
Béndek Péter
1000 A Mi Hazánk

„Ha már ez kérdés, hát először is, ne elnöki köszöntőre, ne kormányhatározatra, ne előírásból, ne ideológiából, ne úgy, ahogy Petőfi stb. szerette, főleg ne úgy, ahogy Szálasi szerette, ne számításból, ne maradékelven, ne úgy, mint önmagadat, és ne úgy, mint a szülődet, de ne is úgy, mint egy kurvát, ne úgy, mint a levegőt, amit belélegzel, ne úgy, mint a pénzedet, a megnyert trafikodat, ne úgy, mint a pártodat, a köztereken gyűlő indulatot meg a külsődből vezérlő vezéredet! Na, főleg így ne!

Mindenki szeresse, ahogy gondolja, ha egyáltalán szereti, és főleg nem várnám el senkitől azt a perverziót, hogy a hazával keljen és feküdjön, hogy csak az a kérdés táncoljon az ajkain, hogy mit tehet érte, sőt eleve nem szeretem a hazaszeretet szót a nyilvánosságban. Ahol hazaszeretetről prédikálnak, ott ma túladóztatnak, holnap meg kivéreztetnek. A hazaszeretet rendesen a legócskább politikusi szándékok álcája, aki a legtöbbet hivatkozik rá, az nagy eséllyel a legnagyobb gazember a parketten.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bsandor
2014. január 03. 16:16
csak annyira mint én,akkor talán össze is barátkozhatunk...egyelőre nyasgem..
balbako_
2014. január 03. 15:22
Az egyik liberális hatökör azt találta mondani ő a kokárdát belül hordja.
imres
2014. január 03. 14:52
Béndek elvtárs, te nagyonhülye! Most akkor mire fel az a hosszú felsorolás, ha nem akarsz előírni semmit?
kjkj945
2014. január 03. 14:15
Ez értelmesebb!!!!! Márai Sándor A hazáról és az államról "Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi mértékben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. Nem fontos, 'szereted'-e, vagy sem. Egyek vagytok. De úgy látom és tapasztalom, hogy te - szóval ünnepélyesen, írásban és a dobogókon - inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást. A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha - férfiasan, kidüllesztett mellel - megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered. (Márai Sándor: Füves könyv. Helikon Kiadó, 2000. 33-34. oldal)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!