Apró betűs féligazság

2013. december 17. 07:36

A Kúria a nagy várakozások ellenére nem oldott meg semmit, holott nyilvánvaló, hogy az állam és a lakosság, illetve a bankszektor közötti (jog)vitát évek óta nem sikerült rendezni.

2013. december 17. 07:36
Szabó Anna
MNO

„A Kúria határozatának mindössze egyetlen pontjával lehet messzemenőkig egyetérteni: a testület valóban nem alkalmas a nagy tömegű szerződésből fakadó társadalmi és szociális problémák orvoslására. Ez azonban nem jelenthet számukra kibúvót. Nem mertek véleményt nyilvánítani abban, hogy vajon megengedett-e egy pénzintézetnek, hogy a szerződésben meghatározott hitelkamatot saját kénye-kedve szerint emelhesse különböző indokokra hivatkozva. Még akkor is, ha az indokok egy része akár igaz is lehet. Márpedig amennyiben egy hitelnél (forinthitelnél is) nem kiszámítható a következő havi törlesztőrészlet, akkor maga a szerződés több sebből vérzik. A példát megfordítva: vajon mit szólnának a betétesek, ha a fix kamat fejében lekötött megtakarításaik után a bank egy szép napon ilyen-olyan ürüggyel a megállapodásban foglaltnál kevesebb kamatot fizetne?

A kérdés megválaszolását a Kúria tegnap elegánsan áttolta az Európai Bíróság asztalára, hadd időzzön ott is egy keveset az ügy, végül is a devizahitelesek ráérnek, még csak 50-55 százalékuk nem képes időben törleszteni. Nem gond. Sőt! A Kúria szerint a jó erkölcsnek is megfelelnek azok a szerződések, amelyek az eredeti kölcsön többszörösét kérik vissza, élete végéig hitelcsapdában tartva az ügyfelet. Mert a bankok úgyis tudják, mi az a jó erkölcs, nyilván eszerint is fogalmazták meg a szerződéseiket…”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bang Jensen
2013. december 17. 16:32
Az NDK-ban 1990-ben a bírák 70 %-án egy perc alatt kirugták. Ez kellett volna nálunk is, de Balsai tokkal vonóval megvédte a bírói kart. Pld a Legfelsőbb Bíróság 99 %-ban párttag volt, s még a WC-ben is elvtársozták egymást.A mostani nyugdíjazási akció későn jött, a bírák összetartást rendelk el, a a mostani határozat része annak a politikai harcnak, amit a bírák bosszúból indítottak. Lásd a román kézilabdás ügyében a fellebbviteli ítéletet.
rajgy
2013. december 17. 13:48
Szerintem a kormánynak olyan rendeletet kell hozni, amely rákényszeríti a bankokat, hogy maguktól is megegyezzenek az adósokkal. A megegyezés pedig ítéletértékű már. Pl: 1) Ki kell terjeszteni az árfolyamgátat minden devizahitelesre, 2) a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítani, 3) az árfolyamgát fedezésére pedig különadókat kivetni, aszerint melyik bank mennyit gazdagodott a devizahiteleken. Hamarosan ajánlatot tennének a bankok a megegyezésre.
Reeves
2013. december 17. 12:11
egy európai 12-16 23:37:08 Egyébként a cseheknél is hasonló a helyzet. Ott se hazaárulók bitorolják a hatalmat. Lopnak arrafelé is rendesen, de azért a saját társadalmukat nem árulják el, mint nálunk az "elitünk".
Reeves
2013. december 17. 12:11
monetrollista a lakossági chf alapú hitelezés hungarikum, egyedül lengyelországban volt még gyakorlat, de arányaiban töredék ekkora volumenben. a többi régiós országban elenyésző volt a szerepe. a svájci jegybank (snb) egyik elemzésében olvastam, hogy svájc után magyarországon a világon a legnagyobb a chf alapú lakossági hitelek arány, utána jócskán lemaradva lengyelország jön. más országokban is előfordul chf alapú hitel, de ott cégek, főleg nemzetközi nagyvállalatok veszik fel, nem pedig a lakosság. gyakori volt még ausztria vorarlberg tartományában is, annak köszönhetően ,hogy nagyon sokan svájcba ingáznak dolgozni ,így chf-ben van a jövedelmük. emellett ne felejtsük el, hogy a lengyel nemzetgazdaság teljes külföld felé fennálló adóssága fele sincs a miénknek. úgyhogy ne hasonlítsuk a helyzetünket más országokéhoz!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!