A rezsiharc jegyében

Szerintem Szajlai állításaiban alapvető tévedések vannak. Az inflációt számos tényező befolyásolja, így nem jelenthető ki általános érvényűnek, hogy a magasabb infláció felpörgeti a gazdaságot. Számos példát lehetne rá hozni. Az elmúlt időszakban a az energia árak meghaladták az átlagos infláció mértékét, a fogyasztás pedig csökkent. A szolgáltatók erre újabb áremeléssel válaszoltak, amely még jobban növelte a fogyasztás csökkenését. Ugyanez elmondható a lakásépítés, vagy a tartós fogyasztási cikkek esetében. Ugyanakkor az is tény, hogy a tartós fogyasztási cikkek vásárlását a lakosság nagyobb hányada hitelből vásárolta meg, melyeket most igyekszik minél előbb visszafizetni. A megtakarítások, amelyek banki betétekben és államkötvényekben vannak, legfeljebb a háztartások egynegyedét érinti. A 13. bér és 13. havi nyugdíj elvonásával és az állami szolgáltatások csökkenésével csökkent a fizetőképes kereslet és ez már hitellel sem pótolható. Részben azért, mert sokan már nem hitelképesek, másrészt a történtek alapján nagyon sokan meggondolják, hogy hitelt vegyenek fel, inkább takarékoskodnak, ha van rá lehetőségük. Összegezve a fogyasztás csökkenésének, majd stagnálásának az oka a fizetőképes kereslet csökkenése, amely nem indukálja a termelés bővítését újabb beruházások révén. Ez egyben kihat az árak alakulására is, mert ha csökken, vagy stagnál a kereslet, akkor hiába növelnek árat, hiába növelik az inflációt ezzel csak azt érik el; tovább csökken a kereslet.

Ha ilyen egyszerű arányosság volna a dolgok között, akkor soha nem volnának gazdasági válságok.

Önmagának is ellentmond, ha alacsony az infláció, akkor nincs gazdasági fejlődés, amikor hiperinfláció volt akkor fejlődtünk legtöbbet? A többi amit ír stimmel.

Kis, 3% körüli infláció mindenképpen jó. A nagyon alacsony infláció csekély gazdasági növekedéssel rossz. Szerencsére, az infláció lassulását most a rezsicsökkentés okozza, tehát nincs veszélye a deflációnak. Az energiaáraktól megtisztított infláció, a maginfláció viszonylag magas, 3,5 %. Ezt érezzük vásárlásnál.