Ellenzéki támasz-leltár-hiány

„Érthető tehát, ha elindult a jobboldal felé nyíló, nyitó, vagy onnan érkező alternatívák keresése. Részben ebbe a körbe sorolható Tétényi Éva felkérésének ötlete is egy széles választói réteg képviseletére. S gyakorlatilag teljesen ezt az alternatívakeresést reprezentálja a Polgári Konzervatív Párt (PKP) megalakítása Béndek Péter filozófus vezetésével. Alighanem magára vonva a kormánypártok nehéztüzérségét is a későbbiekben. Már akkor, ha a pártot bejegyzik, és szélesebb kampányba kezd a konzervativizmus és a liberalizmus határmezsgyéjén. Az ugyanis kétségtelen, hogy ebben az esetben a Fidesz szavazói tortájából hasíthatna ki egy szeletet. Amit a Vezér aligha fog türelemmel, és szótlanul tűrni az eddigi kommunikációs gyakorlatok alapján.

Ugyanakkor az ellenzék oldalán érdemes lehet talán a baloldali lemorzsolódást is figyelembe venni. A Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy mesterhármas ugyanis a jelenlegi felállásban egy patthelyzethez hasonló állapotba navigálta magát. Az együttműködésükről kiszivárgó hírek alapján sokszor az az érzése az embernek, hogy egy sötét kocsmában eldobott három üres söröskorsóban is több kompromisszum-készség lenne, mint az ellenzéki trióban. Miközben a Fidesz igyekszik gumikötelek rángatásával is gátolni a repülésüket, és pár kisebb pohár is szálldos a légtérben. Márpedig mindaddig, amíg nyugvópontra nem jut a csörömpölés, addig sokak inkább a közelébe sem mennek a zajnak. Ha ez eltart a választásokig, akkor szavazni sem mennek talán. Okkal ábrándítva ki sokakat a baloldalt képviselni akaró nagyobb pártokból. Miközben kisebb mintha nem is lenne.”