„A Mandiner ritkán ad közre saját szöveget. A digitális sajtóban inkább utánközlő fórumként könyvelik el, mint csupán rá jellemző eszmefuttatások forrásaként. Most egyik szerzője (alapítója) mégis kifejtette az álláspontját, a szokatlanul terjedelmes visszaemlékezés digitális emlékirat. Örülnék, ha könyv kerekedne a villamosmérnök, informatikus, tartalomfejlesztő Gerényi Gábor figyelemre méltó gondolataiból. (…)
Gerényi Gábor pontosan rögzíti a Mandiner indulását: »Nem volt ideológiai vagy pártszűrő, mindenki kapott esélyt, aki a törvényes keretek között bírt maradni írásával, és megfelelően érdekeset írt.« Lefordítom: a nyomtatott sajtó politikailag tömbösödött részében ideológiai alapon szűrtek a különböző pártközpontokba bekötött szerkesztők, ezt unták meg a fiatalabb évjáratú közírók. A szakmai tanulságot így általánosítanám: ha egy utánközlésre szakosodott szerkesztőség nem arra vállalkozik, hogy a társadalom mértékadó rétegeiből gyűjtse be a legmarkánsabb véleményeket, akkor halálra ítéli önmagát.”