Véleményem szerint irreális az az elvárás, hogy az egyik miniszterelnök-jelölt önként vonuljon vissza a másik javára. A politikának nem ilyen a természete.
„A belső előválasztás egy belülről végletekig elfáradt és tekintély-hagyott ellenzéki tábor talán utolsó kísérlete, hogy egy vezetés alá söpörje be a nagyon heterogén ellenzéket. Mivel hiányzik a megfellebbezhetetlen tekintély, ezért nem csoda, hogy más eszközt, mint ezt, nem tudtak kitalálni. Véleményem szerint irreális az az elvárás, hogy az egyik miniszterelnök-jelölt önként vonuljon vissza a másik javára. A politikának nem ilyen a természete.
Meglehet, ez az ajánlat ma már elkésett. Lehet, hogy a tavasz végén vagy a nyár elején még időben jött volna. Talán az ellenzéki szavazókkal is sikerült volna elfogadtatni, miért van éppen erre a módszerre szükség. Az indoklás voltaképp egyszerű. Valamilyen kiválasztási módszerre szükség van ott, ahol »természetes« kiválasztódási elvek (tehetség, tekintély) nincsenek. A bal-liberális táborban ilyenek sajnos nem honosodtak meg.
Ezért aztán a fent említett aszimmetria most ordítóbb, mint 2010 óta bármikor. A magyar jobboldal nyomasztó fölényben van, s a bal-liberális oldalon végre le kell vonni a következtetést: a jövő zenéje egy integrált, nagy ellenzéki párt. A belső kampány ennek legfeljebb az előszele; a megoldás a távolabbi jövőben rejlik, addig minden csak átmenet.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csintalan úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter nem győzte meg arról, hogy ő nem csak Orbán trónját akarja.
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
