Kós Hubert végleg bejelentkezett az új magyar sztárúszó címre – megszületett a 34. világcsúcs a Duna Arénában!
Az ifjú olimpiai bajnok országos csúccsal kezdett, az amerikai Gretchen Walsh pedig megdöntött egy „cápadresszben” elért világrekordot.
Nemrég a Népszabadságban a fővárossal szemben három éve folytatólagosan barátságtalan szerző a fejlesztésekről teljes oldalas, már-már szabályos kampányírást tett közzé a kormány, de mindenekelőtt a jelenlegi városvezetés ellen.
„Elképzelhető, hogy a közzétett projektelőkészítések, vagy a megkezdett Margit-szigeti fejlesztések váltottak ki haragot az amúgy is indulatos teremtésből, esetleg az, hogy sorozatos jóslatai ellenére a kormány megint segített megoldani a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását. (A fővárosi MSZP három év óta átlag két-három havonta közleményt ad ki az általa egyébként csődközeli helyzetben itt hagyott BKV agóniájáról. Az soha nem realizálódik, de ez nem akadályozza a pártot abban, hogy három hónap múltán ismét ugyanezt közölje.) Csak sejtjük, ki a városházi súgója, de hogy gyakran pontatlan információkkal látja el, az biztos. Korábban hosszú időn át azon poénkodott, hogy a kormány magára hagyja Budapestet (»elengedték Tarlós kezét« – írogatta boldogan), most viszont azzal gyűlt meg a baja, hogy a miniszterelnök és a kormány segíti a fővárost. Fel van háborodva. Előbb sértődötten felemlegeti a megörökölt problémákról két éve kiadott »fehér könyvet«. A hiányos számban általa sorolt ügyek közös nevezője, hogy valamennyi megnevezett szerződést sok hónappal-évvel a 2010-es választás előtt kötötték. A feketeleves ezután következik.
Kritikus tónusban felvezetve ábrákat prezentál, Változó beruházási elképzelések címmel. A spekulatív csúsztatás magasiskolája. Azt szimulálja, mintha valaha valaki is fővárosi finanszírozású vagy menedzselésű beruházásként ígérte volna például az operaház, a Tüskecsarnok, a Puskás Ferenc Stadion, a Nemzeti Múzeum vagy a Szépművészeti Múzeum építési, illetve rekonstrukciós munkáit. Ez együgyűség. Nem volt ilyen, nem is lehetett. Egy iskolás gyerek is tudja, hogy ezekhez az intézményekhez nincs köze az önkormányzatnak. Az olyan rejtélyes címszón pedig, hogy »Aquincum«, nem tudni, mit ért, hacsak nem azt a hidat, amelyet az MSZP–SZDSZ-es városvezetés 2002-ben ígért be azonnalra, és soha nem épített meg. Azután Demszky Gábort idézi, élénken helyeselve neki, és 26(!) állítólag – az MSZP–SZDSZ-érában »megkezdett« – beruházás könnyű befejezhetőségét emlegeti, anélkül, hogy egyet is megnevezne. Istenem, mik lennének ezek? Talán a 4-es metró? Annak könnyűségéről alább majd közöljük a számokat és főbb adatokat. Esetleg a CET, vagy a szennyvíztisztító telep (csak utóbbinál 12 milliárdra büntette az unió korábban a várost)? Netán a Rác fürdő? Mert más aztán nem volt előkészítve 2010 októberére. Az uniós források szempontjából szigorú elszámolású csatornaépítésekre például, 2003 és 2010 között még pályázatot sem nyújtottak be. Más a helyzet persze, ha folyamatban levőnek tekintünk olyan beruházásokat, amelyekről annyit írtak egy papírra, hogy határoztunk: »építsünk Széll Kálmán teret, vagy folytassuk(!) a 4-es metró második szakaszát«. Ilyen nyomok éppenséggel vannak, anélkül, hogy bármilyen értelmezhető műszaki-jogi-pénzügyi előkészítéssel párosultak volna. Visszatérő trükk, nem először dobják be. Ebben a ciklusban viszont épp az általa említett projektek is (buszfolyosó, 1-es villamos, járműcserék, Duna-partok egységesítése, római-parti védmű stb.) ténylegesen beindultak, a súlyos pénzügyi nehézségek ellenére.”