Alap: méltóság

„Három okunk van rá, hogy azt gondoljuk: az állampolgári alapjövedelem realitását Európában megérlelte az idő. Egy: nincs olyan szegény uniós tagállam, melyben a tömeges szegénység szükségszerű lenne, mely ne tudná az alapvető szükségleteket biztosítani valamennyi állampolgára számára. Kettő: versenyképes, hatékony foglalkoztatás, dinamikus technikai fejlődés, racionálisan szervezett közigazgatás és közszolgáltatások mellett a munkaképes lakosság potenciális munkaerejének egyre nagyobb része leköthetetlenné válik. Három: ennek az egyre nagyobb résznek a zsugorítása végett az állam egyre több kárt okoz.

Egyre több piactorzító, hatékonyságromboló lépésre kényszerül. Iszonyatos összegekkel támogat versenyképtelen ágazatokat, termelési formákat, veszteséges exportot, hatalmas kedvezményekkel ösztönöz túlfoglalkoztatásra és alulfejlesztésre, protekcionista intézkedésekkel csonkolja az egységes európai piacot, gátolja a munkaerő és a tőke szabad áramlását, horribilis összegeket költ drága kölcsönökből állami beruházásokra, közfoglalkoztatásra, a munkanélkülieket ellenőrző, kezelő apparátusra stb., stb. Mindez a korrupció, a hatalommal való üzérkedés melegágya.”