Kereszténydemokrata elégtétel az SZDSZ teteme fölött

„A parlamenti uborkaszezonnal dacolva a KDNP fontos munkát mímel, és határokat nem ismerő szervilizmusához hűen acsarkodik. Ez a dolga. Ha éppen nem azon borul ki, és forgatja a szemét, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség újonnan módosított szabályzata értelmében a családi szektorba szóló kedvezményes jegyet most már azonos nemű párok is megvásárolhatják, vagy nem aggódik a melegfelvonulás napján a magyar családok testi épsége fölött, akkor esőtáncot jár az SZDSZ hullája fölött. Mert egyébként minden rendben van, minden a helyére került ebben az országban, egy kormánypártnak a júliusi hőségben mi más dolga lehetne, mint (nem létező) politikai ellenfeleit rúgdosni? Mert az annyira keresztényi, és konzervatív és annyira méltó egy ország kormányzó pártjához.

Nem kell elvakult, önkritikát gyakorolni képtelen baloldalinak lenni ahhoz, hogy ettől a nevetséges erőfitogtatástól valami szánakozással vegyes undor ne uralkodjon el az emberen. Még akkor is, ha a választók könyörtelen, az SZDSZ-t süllyesztőbe küldő ítélete megkérdőjelezhetetlen, és mindent elmond, egy, a rendszerváltás sikertelenségében kiemelkedő szerepet játszó politikai alakulatról.

Ez az álszent közlemény viszont – bármennyire cinikus - nem az SZDSZ-ről, hanem a pereskedésekbe torkolló belső pártharcok következtében szétesett,támogatóit elvesztő, legutóbb önállóan 19 évvel ezelőtt parlamentbe kerülni képes, azóta a Fidesz gazdaállat testén élősködő, ám magát megingathatatlan erkölcsi alapelvek mentén definiáló KDNP-ről szól.”