Alkotmánymódosítás pro és kontra az osztrák lapban

Magyarország nem diktatúra, de a magyar kormány „a demokrácia keretfeltételeit feszegeti” – írta a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) oktató osztrák politológus a vezető osztrák konzervatív lapban. A választási győzelemre való hivatkozás – írta – nem elegendő egy pluralisztikus demokráciában a stabilitáshoz, ahhoz széles körű, mindig kompromisszumokon is nyugvó konszenzusra van szükség. A sikeres demokratikus alkotmányok megkülönböztető jegye Pelinka szerint az, hogy több párt, több politikai áramlat tudja magát azonosítani velük. Ami Magyarországon bírálatra ad okot, az „a kormányzó többség kompromisszumkötésre való képtelensége vagy a szándék hiánya” – írta.

Pelinka szerint az Orbán-kormány által elfogadott s már „többször módosított alkotmány nem konszenzus eredménye. A parlamenti kétharmados többségre való hivatkozás nem pótolja annak szükségességét, hogy olyan alkotmányt kell kidolgozni, amelyet egynél több párt fogad el”. A politológus rámutat: az alkotmány kezelése körüli konfliktus nem egyszerűen a bal és a jobboldal között áll fenn. Érvelése szerint ezt mutatja, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök, akit „semmiképpen sem lehet a szocialisták volt vagy jelenlegi követőjének nevezni”, kifejezetten bírálta az alkotmánymódosítást.

De nem csak az egyes módosítások viselnek magukon pártpolitikai kézjegyet – írta. Nagyobb súllyal esik latba – vélekedett –, hogy „a kormány azt a konszenzust veszélyezteti, amely az 1990-es átalakulás kezdetén Magyarországot a demokratizálódás példaképévé tette”. Írását azzal zárta: Magyarország nem lehet sokáig az egyesült Európa része, ha egyúttal fenyegető külföldként kezeli Európát.

Magyarország jogállam, és az is marad – írta Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi nagykövet a kormánnyal szembeni külföldi bírálatokra válaszolva. Állásfoglalását az újság a vélemény oldalon, Pelinka írása mellé tördelve közölte. A kétharmados parlamenti többség Európa csaknem minden országában elegendő az alkotmány módosításához, így Magyarországon is. „Csak aki kettős mércével mér, az állíthatja, hogy ez az alkotmányozó többség nem elegendő akkor, amikor egy konzervatív-liberális kormány van hatalmon” – tette hozzá.

A nagykövet szerint kevés konkrétumot hallani a bírálatokban arról, hogy az alkotmány mely részei sértik az uniós jogot, s a legtöbb bíráló ugyanazt a hibát követi el, amelyet a médiatörvénynél is, hogy elhamarkodottan ítélnek. Az alkotmánybíróság – írta – továbbra is az alkotmány és a törvények őre marad. Szinte egyetlen országban sem feladata az alkotmánybíróságnak az alkotmány tartalmi bírálata, Ausztriában sem – érvelt. Nem lehet az alkotmánybíróság hatalmától való megfosztásról beszélni – írta –, mert tartalmi kérdésekben korábban sem vizsgálhatta a testület az alkotmánymódosításokat. A jövőben eljárási oldalról is megnézheti az alkotmánybíróság az alaptörvényt, ez jogainak a kiterjesztését jelenti. Nem lehet megfosztásról beszélni amiatt sem, hogy nem veheti figyelembe a régi alkotmány hatálya alatt hozott ítéleteit, mert a feladata az, hogy az érvényes alkotmány felett őrködjön – állt a cikkben.

A diplomata kétségének adott hangot, vajon „a magyar kormány elleni támadás nem csak színjáték-e”, és nem gazdasági érdekek bújnak-e meg az értékközösségre való hivatkozás mögött. Az ország nehéz gazdasági helyzete – írta – látszólag senkit sem érdekel, miként az sem, hogy „az osztrák bankok találmánya”, a svájci frank alapú hitelek „emberek millióit sodorták a tönk szélére”. Végül reményének adott hangot, hogy „a nyilvánosságban tapasztalható jelenlegi antipátia csak átmenetileg okozhat károkat a két szomszédos nép közötti kölcsönös szimpátiának”.