Magyar Péter az az ember, aki hatalmasat akart fingani, de a végén csak beszart

Lehet a tegnap történteken ironizálni, de valójában véresen komoly dologról van szó.

Az, hogy konkrét tervek és tanulmány nélkül, pusztán bemondásra ad az állam 3 milliárd forintot egy olyan cégnek, melynek tulajdonosát miniszteri biztosnak is kinevezi, az hajmeresztő.
„A legfrissebb: A Matolcsy György vezette tárca 3 milliárd forintot ad egy még ki nem dolgozott ötlet, a Webbank megvalósítására. Miniszteri biztosnak nevezték Körtvélyessy Lászlót, aki egyben résztulajdonosa is a Webbank Tőketársaság Zrt.-nek. A devizahitelesek érdekeit képviselő szervezet kezdeményezése egyébként nem rossz, azonban az, hogy konkrét tervek és tanulmány nélkül, pusztán bemondásra ad az állam 3 milliárd forintot egy olyan cégnek, melynek tulajdonosát miniszteri biztosnak is kinevezi, az már elég hajmeresztő. Nekem is van egy jó ötletem, kapok én is 3 milliárdot a cégembe a biztosi stallum mellé a Nemzetgazdasági Minisztériumtól?
Nézzük tovább. A kormány nagy terveket szövöget a keleti nyitást segítő Eximbankkal. Célja nemes: a kkv-k külföldi piacokon való terjeszkedését segítené, ám ezt sajnos szintén átláthatatlan módon tenné súlyos kockázatokat vállalva. A bankot kihúzták a PSZÁF felügyelete alól, lazítottak a hitelezési szabályain és jelentősen felemelték a bank forrásbevonási határát 1200 Mrd forintig. Ez az összeg nagyságrendileg megfelel az államháztartás éves hiányának. Mindezt visszavonhatatlan automatikus állami kezesség mellett. Van tehát egy állami bank, mely a teljes magyar államháztartási hiány nagyságrendjéig hitelezhet, melyre az adófizetők pénze a garancia, és melyet a pénzügyi felügyelet nem vizsgálhat. Ez megint csak több mint rémisztő.
A harmadik gyanús lépés az MFB-nek a Takarékbankban való tulajdonszerzése. Az MFB üzleti titokként kezelve megvette a Takarékbank közel 40%-át egy német banktól. A Takarékbanknak kulcsfontosságú szerepe van. A takarékszövetkezeteknek központi szerepet kellene viselniük a helyi gazdaság megerősítésében, betöltve azt az űrt, melyet a kereskedelmi bankok hagynak a helyi gazdaság finanszírozásában. Az MFB szándékai azonban ismeretlenek, nem tudni, melyik narancsos oligarchának akarják kikaparnia a gesztenyét. A hazai beágyazottsággal bíró bankok súlyának nőnie kell, de ehhez garanciákat is kellene kapnunk, hogy nem lojális pénzemberek beágyazottsága fog valójában nőni. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam az MFB-hez szombaton, hogy hozzák nyilvánosságra az üzleti titokként kezelt vételárat.
Végül, régóta halljuk, hogy hamarosan létrejön egy zöld bank állami részvétellel, amit a Fidesz a választási programjában meg is ígért. Azóta hivatalos bejelentésre nem került sor, ezért joggal gondolhatjuk, hogy ez az ötlet is arra a sorsra jutott, mint a Fidesz zöld gazdasági ígéretgyűjteménye. A zöld gazdaság nem csak azért nem fejlődik, mert a bankok nem hiteleznek, hanem mert a zöld gazdaság nagyon erősen függ a szabályozói környezet minőségétől, annak kiszámíthatóságától, illetve egy jó ösztönző rendszertől. Ehhez javasolta az LMP a költségvetési anyagában a Zöld Beruházási Alap létrehozását. Önmagában egy zöld bank nem lehet sikeres, ha az előbbi feltételek nem teljesülnek.”