„A visionnaire – olvasmányai és személyes benyomásai alapján – úgy véli, az Európai Unióban nem kell szorosabbra fonni az együttműködést, mert az csak kudarchoz vezet. Ezért inkább a nemzetek Európájának ideáját támogatja. Az most sem érv, hogy a közösséget vezető politikusok éppen az összehangoltabb cselekvés útját keresik, mert versenyképesek akarnak maradni a gazdasági vetélkedőben, mivel a művelt Nyugat is tévedett már sokat.
Most például elég, ha szemét Magyarországra veti, s máris látja, merrefelé van a jövő, amely elkezdődött. Elég csak egy adatot említeni: idehaza csupán 1,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság a harmadik negyedévben. Ez is mutatja: megállunk a lábunkon. Körülbelül úgy, mint a komoly identitásproblémákkal küszködő féllábú ólomkatona. Aggodalomra azonban nincs ok, mert Matolcsy résen van, s figyelmeztet, ha az Európai Birodalom létrejötte fenyeget. Mert ha így alakulna, az Brüsszel további megerősödését jelentené, aminek következménye a gazdasági felemelkedéshez szükséges önrendelkezés elvétele. És, mint tudjuk, azt nem adjuk.
Mástól persze elvárjuk, hogy ne cicózzon ezzel, ezért veszünk el mindent az önkormányzatoktól, amit csak lehet. Logikailag nem könnyű levezetni, hogy miért éppen az állam az ideális szint, amely nem ad fölfelé, de elvesz lentről, miközben reklamál, ha más is elvenne lentről. Csakhogy a ráció a ’68-asok és Mick Jagger gyilkos koktélja, tehát inkább hinni és bízni kell. Mint a miniszter tette a CNN nézőiben. Ha nem hitte volna, hogy a képernyő előtt üldögélők módosult tudatállapotban vannak, aligha kínálja meg őket azzal: a gazdaság zsugorodása látszat, a valóság pedig tündérmese.”