„Hogyan illeszkedik az önök igényeihez Bajnai Gordon csapata? Emlékezzen csak rá, a Bajnai-kormány idején a válságkezelés számos olyan réteget sújtott, amit önök képviselnek: a 13. havi nyugdíjakat megszüntették, a nyugdíjkorhatárt felemelték.
Ez így van. Akkor meg kellett hozni olyan kényszerintézkedéseket, amelyek szociálisan érzékeny területeket is érintettek. Nekünk most az a dolgunk, hogy az ésszerűség határain belül próbáljuk meg a lehető legkisebb mértékig a hátrányos helyzetűekre tolni ezeket a terheket és addig menni a kompromisszum útján, amíg a fiskális szemléletű vagy neoliberális közgazdászokat arra kényszerítjük, hogy a szociális érzékenységet is belevegyék a programba. Bajnai Gordon beszédében is intenzíven utalt arra, hogy olyan új köztársaságot kell teremteni, ahol fontos a haza, a haladás és a szolidaritás. Ez azt jelenti, Bajnai és csapata is megértette azt, hogy nem csak a fiskális személetet kell erősíteni, nyilván a meglévő kereteken belül. (...)
Ha esetleg kormányra kerülne az Együtt 2014, elvállalná-e a belügyminiszterséget?
Korai erről beszélni. Számomra egy viszonylagos kényszerpálya lett a politikai pálya. Katonaként leszereltek, munkanélküli vagyok.
Ha most munkanélküli, akkor miből él?
Élem fel a saját tartalékaimat.
Akkor elég nagy a tétje annak, hogy összejön-e vagy sem ez a politikai karrier.
Többen úgy vagyunk vele, hogy ha nem sikerül az Orbán-rezsimet leváltani és valóban egy helyes pályára állítani az országot, akkor valószínűleg külföldre megyünk és kezdjük elölről az életünket.”