Szobrot a bírónak!

„Az elmúlt 2,333 évben a Centrális Erőtér mindent megtett a jogállam legyalulása érdekében és ez irányú erőfeszítését általában siker övezte, sőt: koronázta. Nem részletezem, a Nyájas Olvasónak nyilván kapásból eszébe jut legalább nyolcvankilenc példa a 6×1023-ból.

Úgy tűnik: a bíróságokat nem tudta legyalulni. Nemcsak a fönti két ítélet, de – a teljesség igénye nélkül – a Sukoró-perek, vagy Dávid Ibolya pereinek az eredménye egyértelművé teszi: Iustitiát még nem tették magukévá.

Az sem zárható ki, hogy a bírák nagy része fölkapta a vizet azon, hogy a kormányzat a Nemzeti Együttműködés keretében végigrugdosta őket és dafke hozzák a politikával kapcsolatos perekben az ítéleteket. A NER-nek ezzel azt is sikerült elérnie, hogy az ítélkezés megítélésében – még egyszer: nem(csak) az ítélkezésben, hanem annak megítélésben is – a politikai hozzáállás zárójelbe tette a szakmaiságot. Magyarul: állandóan fölmerülhet a kérdés, hogy Handó Tündének a háttérben milyen szerepe volt egy-egy per kimenetelében, vagy milyen kimenetelt akart sikertelenül elérni.”