Románia azért kapta ajándékul Sztálintól Észak-Erdélyt, hogy lenyelje a kommunizmust – kérdés, hogy most „robban-e a puliszka?”
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Ha egy jogszabály nem fér bele az alkotmányba, akkor átírják. Mármint az alkotmányt. A saját alkotmányukat, amit annyira dicsértek, amit a legtökéletesebb jogforrásként fényeztek és olajfestményen örökítettek meg.
„Az egyszínű alkotmányozó többség veszélye, hogy nincsenek eleve adott, megváltoztathatatlan, a rendszertől független belső ellensúlyok. Ezért csak a hatalomgyakorlók jóindulatán, önuralmán és önkorlátozásán múlik, mennyi jogot csorbítanak, szűkítenek, vesznek el. Hogy úriembert vagy despotát játszanak. S ezen nem változtat semmit, hogy ők - a Kárpátok Géniuszával szemben - jogszerűen tettek szert a hatalomra. Attól, hogy egy kocsit nem ellopok, hanem legálisan kikölcsönzök, még nincs jogom a KRESZ-t áthágni, a zebrán százhússzal átszáguldani. A demokratikus világ KRESZ-e az uniós és nemzetközi jog. A gyorshajtó pedig gyorshajtó, akár sajátja a kocsi, akár lopta.
Amúgy rossz hírem van, fiúk. Úgy próbáltok diktátort játszani, hogy nincs diktatúra. Ez, ami van, egy deformált, leépülő demokrácia, de még mindig demokrácia. Ahol néhány ezer harcias csaj meghátrálásra kényszerít benneteket a családi erőszak frontján, ahol befullad a szánalmasan fenyegetőző toborzókampányotok. A feliratkozással meg az egész nonszensz választási törvénnyel ugyanezt fogjátok elérni. Csalni meg lövetni kell ahhoz, hogy legalább egy autokrácia kijöjjön a dologból. Annyit meg nem ér. Ugye?”