Nem az a megoldás, hogy Karácsony Gergely jogszabályellenes költségvetést terjeszt be – kiborultak a főpolgármester legújabb ötletére
Sára Botond szerint Karácsony Gergely nem mond igazat a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban.
Egész egyszerűen nem igaz, hogy bármilyen technikai érv szólna a regisztráció mellett, hiszen a meglévő problémák mindegyike orvosolható e nélkül is.
„A világon szinte mindenhol érvényesül az az alapelv, hogy csak azoknak okozzunk adminisztrációs terhet, akik esetében az a földrajzi-fizikai korlátok miatt feltétlenül szükséges. Egy nemzetközi tanulmány megfogalmazásában: „A külhoni szavazás általában aktív regisztrációval jár még azokban az országokban is, ahol egyébként belföldön automatikus regisztáció van érvényben, hiszen a kormányzatnak kevés más eszköze van arra, hogy számon tartsa a határon túli kisebbséget”. Eljárási szempontból szinte mindenhol különbözik a külhoni és a belföldi voksok szabályozása. Portugáliában a belföldiek 1999 óta automatikusan regisztrálódnak, a külföldieknek viszont aktívan regisztálniuk kell, ha részt kívánnak venni a választáson (egyébként pusztán a tartós kint-tartózkodás miatt nem kötelező regisztrálniuk magukat). Olaszországban annyiban más a helyzet, hogy ott az állampolgároknak a kiköltözés idején – szavazási szándéktól függetlenül – értesíteniük kell a helyi konzulátust. A külhoniak közül aki így regisztrált, annak nem kell már külön a választás miatt, aki azonban valamiért nem, az addig nem voksolhat, amíg ezt nem pótolja. A japán helyzet a portugálra, a svéd pedig az olaszra hasonlít, mindössze azzal a különbséggel, hogy ebben a két országban a parlamentben nincs állandó képviselőjük a külhoniaknak. Horvátországbanszemélyesen lehet szavazni a külhoni horvátoknak az elsősorban Boszniában és Szerbiában felállított szavazóhelységekben. A határon túli horvátok számára a tényleges részvételüktől függő külön kvóta van a Sabor-ban. A regisztráció a belföldieknek automatikus, a belföldi lakcímmel rendelkező külföldön tartózkodóknak kötelező, tartósan külföldön élőknek viszont csak akkor kell regisztrálni, ha elköltöztek. Noha a bonyolult horvát szabályozás nem problémamentes, az egyértelmű, hogy a regisztráció tekintetében ésszerű különbözően szabályozni a különböző helyzetű állampolgárok részvételét. Ausztráliában pedig belföldieknek kötelező, a külhoniaknak nem kötelező szavazni. A jelenlegi magyar szabályozás ebbe a nemzetközi gyakorlatba illeszkedik, hiszen a lakóhelyüktől távol szavazóknak, a külföldi nagykövetségeken és konzulátuson szavazóknak előre be kellett jelenteni részvételi szándékukat – tehát ilyen értelemben nekik eddig is kellett regisztrálni.”