„Bármit is mondjanak a »hivatásos« ellenzékiek, demokratikus berendezkedésünk alkotmányos átrendezése után, némi megtorpanást követően, ha döcögve is, de beindult a »nemzeti együttműködés rendszerének« keretein belül a hatalom kritikus és hatékony ellenőrzése. Működnek a fékek és ellensúlyok. Itthon is. Persze vannak, akik a brüsszeli cirkuszokat még mindig többre értékelik a hazai jogorvoslati lehetőségeknél.
Mára az állampolgári jogok ombudsmanja elérte azt is, hogy tevékenysége meghaladja Orbán Viktor ingerküszöbét. A kormányfő a Fidelitasnál tett látogatása idején egyenesen »ellenforradalmi kísérletnek« nevezte az ombudsman állásfoglalását, amely szerint az egyetemi, főiskolai hallgatók »röghöz kötésével« aránytalanul sérül önrendelkezési joguk. Ez az ügy volt az egyik idén abból a tizenegyből, ami miatt Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A miniszterelnök egy friss interjúban pedig »obskúrus« jelzővel illette egykori jogi egyetemi tanárát. »Szabó Máté már akkor is olyan volt, mint most. Obskúrus témákkal foglalkozott obskúrus megközelítésekből.« (...)
Egyébként nem csupán Szabó Máté igyekszik mostanában a legteljesebb mértékben kitölteni ellensúlyi szerepét a jelenlegi hatalom ellenőrzésében. A jelek szerint az új köztársasági elnök tényleg nem lesz a törvényhozás motorja. Mint ahogy az Alkotmánybíróság kormánypárti elfogultsággal vádolt tagjai is ugyanúgy leszavazzák az alkotmányossági kontrollt ki nem álló törvényeket, mint ahogy ellenzéki szimpátiával vádolt kollégáik sem akasztanak be elvtelenül minden eléjük vitt törvény kapcsán az Országháznak. És ez így van jól.”