Egy műszak a kaptárban

„Négy óra tűző napon ülés után már vágytam a hűvösre, de a soroksári rendőrkapitányság inkább Hanoibeli viszonyokra emlékeztetnek. 50 fok, nincs oxigén, 9 négyzetméteren hatan dekkolunk. A cella padlóján nagy betűkkel oda volt vésve az ACAB, a falon a »bűn az élet« és társai. A hosszú és körülményes bürökrácia, és a vele járó papírmunka még ennél is elviselhetetlenebb. (írd alá kétszer, hogy ettél három szelet kenyeret.) Óránként újabb papír aláírásáért szólítanak.

Beérve elsőként a cellába rögtön befoglaltam a priccs legtávolibb sarkában a helyem, és a fél kiló papírral,  amit addig kaptam jeleztem territoriális igényeimet. Majd ahogy jöttek a haverok telt meg élettel a 309-es. Azonnal brigádot alapítottunk és megegyeztünk, hogy nincs csicskáztatás. Később az indulónk is innen jött: »Nincs közöttünk csicska, ezt tudja a Simicska.« Először logikai játékokkal akartuk elütni az időt, de az nem túlontúl közösségi. Majd bázis demokratikus alapon megszavaztuk, hogy miről beszélgessünk, a pina és a bor jutott a döntőbe, de a szétszavazáson a bor nyert. A demonstrációs táblák becsempészésével scrabble-öztünk, a legjobb végtermék a 7 fideszes péniszhattyú lett. A mindegy, csak négy fal között csináljuk poénok kifulladása után, beindult a dalárda, Laár pour L’art, rajzfilmslágerek magyarul, Ganxta szavalóverseny, és a kihagyhatatlan börtön abalakában soha nem fúj be a szél nóta.

Amikor bejött az egyik kék, hogy lebassza a Doroszt, hogy milyen szakmaiságot képvisel a rendészeti bizottság tagjaként, majd a renda képtelen volt ránk zárni a cellaajtót. Nah, akkor elindult a beszámoló a magyar börtönviszonyokról és a rendőrségég állapotáról. Intézményesülésünk első jele volt, hogy az oxigénért folytatott sziszifuszi küzdelemben rendszert csináltunk, és ha valaki vizelni ment, és nyílt az ajtó, mindenki az oxigéndús folyosói levegő után kapkodott a bejáratnál.  A hatodik órában elindult a börtönolimpia, néhányan elkezdtük a sittneszt, én egy guggolásból felugrásig jutottam. A rendelkezésünkre álló vizes falkonok kupakjai által nyújtott lehetőségeket a messzemenőkig kihasználtuk. Kupakpetanq, kupakfoci, kupakkosár.

Szóval ne menjetek börtönbe. Mondhatnátok, hogy miért nem éltem a mentelmi jogommal, de akkor szarba hagytam volna a többieket, akik nem képviselők.”