Ez már nem Southfork, csak egy makett

„Az új karakterek szereposztása során egyértelműen a külsőre mentek rá, minden faszi tökéletes kockahassal, kockaállal és titokzatosan macsós tekintettel bír, a nők meg félig tátott, orális szexre permanensen álló ajkakkal nézik a hímeket és közben rebegtetik a műszempillát. Üdítő kivétel Brenda Strong, a Született feleségek halott főszereplő-narrátora, aki Bobby új feleségét alakítja (Pamelát nem írták vissza a sorozatba, mert Victoria Principal nem vállalta a szerepet), ő legalább színész, és nem egy papírmasé-figura, mint a Christophert alakító, szintén egykori Született feleségek-szereplő Jesse Metcalf, akibe nagyjából annyi tehetség szorult, mint egy közepesen ostoba bólogatós kiskutyába.

A történet továbbra is három dolog körül forog: a család (a bozontos szemöldökű Jockey-nak mindenképpen kell Southfork, a rákos Bobby nem adja), az olaj (John Ross olajat talál a farmon, ahol nem is áshatna, Christopher viszont alternatív energiatermelő céggé alakítaná át a Ewing Oil-t) és a szerelem (Chris régen John Ross mostani csajával járt, de egy félreértés miatt elvesz feleségül egy nőt, aki viszont nagyon gyanús, hogy át akarja vágni), a fordulatok nagyjából kiszámíthatók, mint ahogy az átverések is, és az is, hogy Jockey hiába ül az öregek otthonában a kerekesszékben, még mindig pont akkora rohadék, mint amilyen volt.  

A megvalósítás, az ismerős képi elemek, a zene, a főcím, mind azt sugallják, hogy közvetlen folytatásról van szó, csak valahogy hiányzik az a Dallas-feeling, amitől az eredeti sorozat az volt, ami, amitől több volt, mint egy sima szappanopera, amiben kalapos faszik vedelik a whiskey-t és csalják a feleségüket a kertész lányával, akiről előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy egy balkézről való rokon. Az új sorozat ennek csak halvány lenyomata egyelőre, olyan, mintha egy jól sikerült makett-Southforkban kóringyálnánk a szereplőkkel együtt.”