„Kezdjük talán azzal, hogy nincs munka, és nem is lesz sok mostanában. Amelyik ágazatban lenne munka (orvosok), az nincs megfizetve. Ezekben az ágazatokban egyszerűen nem éri meg itthon maradni. Lépjünk tovább: a kormány mintha mindent elkövetne, hogy elidegenítse magától a fiatalokat. A Fidesz rá se tojik a fiatalokra, nem nekik épül (már ha épül egyáltalán) ez az ország: nincs értékelhető jövőkép, nem építenek az ifjabb generációkra. Romkocsmákban merengő közveszélyes munkakerülők, ugye. Abból sem származott még soha, sehol siker, hogy az oktatásból pénzt vontak ki. Persze az sem üdvös, ha minden hülye egyetemre jár, és az utóbbi években talán már inkább ezt a szélsőséget közelítettük.
Hogy képletesen szóljunk: nem a süllyedő hajót próbálja rendbehozni a kormány, hanem mindenkit még be is zárna a süllyedő hajó utasterébe. Nem vonzóvá próbálják tenni Magyarországot a felnövő generációnak, hanem kötelezővé. Ez van gyerek, ezt szeressed. A bibi az, hogy ha nem tetszik, akkor el lehet menni például Ausztriába mindenféle megkötés nélkül, ingyen tanulni. Nincs szerződés, nincs tandíj. Itt van a szomszédban.
Ezek azok a gondok, amik indokolttá teszik a kormány számára hallgatói szerződést, amit – mint most kiderült – rossz formában rendeztek. Milyen szerencse, hogy ez még időben kiderült. Milyen szerencse, hogy még időben lépett az Alkotmánybíróság. Még pont van egy hét helyrehozni a hibát, törvényi szinten rendezni a dolgot, hogy a hallgatói szerződés az eredeti ütemterv szerint, azaz augusztus elsején hatályba léphessen. Csak szépen rendben, olajozottan.
Köszönjük, Alkormánybíróság. Mi így szeretünk.”