„A hagyományos médiától független videómegosztás természetesen kizár bármilyen szerkesztői döntést. A megosztókra felkerülő anyagok jelentős részének ismeretlen a forrása, szerzője. Létezik ugyan egy olyan útmutató, amiben a YouTube igyekszik az alapvető etikai normákat is tisztázni, ezek betartását azonban nem ellenőrzi túl szigorúan.
A videómegosztók (köztük is leginkább a YouTube) sajátos helyzetet teremtettek. Miközben az emberek rendszeresen osztanak meg olyan anyagokat, amiknek közzétételéhez nem lenne joguk, a médiacégek is egyre gyakrabban csemegéznek a megosztókon »talált«, (gyakran forrás nélküli, ellenőrizhetetlen) felvételekből. Bár egyesek már évekkel ezelőtt a szerkesztett (vágott) videók haláláról és a nyers felvételek diadaláról beszéltek, a Pew Research Center friss felmérése szerint a szerkesztett és a nyers anyagok együtteséből kerülnek ki a leggyakrabban a toplistás videók. (»Beszélő fejek« videóval ide nem lehet bekerülni.)
Mindezeket a változásokat a hivatásos médiának is tudomásul kell vennie. A civil újságírókat nem lehet többé kisöcsiként kezelni, akit elnéző mosollyal beengedünk a szobába. A közösségi térben, egyenlő félként kell megtalálni azt a fajta együttműködést, amivel megragadható a közönség figyelme. Azt azonban, hogy mindezzel hogyan lehetne pénzt (bevételt) termelni, még senki sem tudja.”