Így altat Matolcsy

„Az IMF és EKB-levelek miatt a kormánynak számolnia kellett azzal, hogy a módosító indítvány jó eséllyel nehezíti az IMF-tárgyalásokat. Kedden Rogán Antal el is ismerte, hogy számoltak ezzel, a Mokkában azt mondta, vitákra számít az EKB-val, és biztosra veszi, hogy a kérdést előveszik az IMF-tárgyaláson. Márpedig ha tisztában voltak ezzel a kockázattal, akkor erre két magyarázat képzelhető el: vagy a biztos bukás tudatában vállalta fel a kormány a módosítót (névtelenül, a költségvetési bizottság álcája alatt), vagy pontosan ez volt a szándék, egy újabb ütközési pontot kreálni a tárgyalás közeledtével.

Egyik sem jelez jót. Ha az első forgatókönyv az igaz, akkor a kormány nem tartja fontosnak a megállapodást, pontosabban a lehetőségei mérlegelésekor előbbre helyezett egy teljesen átlátszó trükköt, mint a jegybanki függetlenséget az IMF-tárgyalások mielőbbi megkezdését. Ez tökéletesen ellentmond annak a lassan háromnegyed éve hangoztatott jelszónak, hogy minél gyorsabban meg akarnak állapodni a Valutaalappal.

Könnyen lehet, hogy a kormány pont az ellenkezőjében reménykedik, ez lenne a második magyarázat. Mint ahogy a törökök tették az IMF-fel, a magyar kormány is lebegteti a hitelkérelmet: amikor baj van, együttműködést mutatnak, amikor enyhül a piaci nyomás, ütközőpontokat állítanak fel. Ha ez a második ok a valós, akkor hallgathatjuk még a megállapodásról szóló szép szavakat, akár még tárgyalni is elkezdhetnek, de végeredmény az lesz, hogy érdeklődés hiányában az IMF-hitel elmarad.”