„Kőszeg esete tiszta sor. Ha valakinek, neki a menekültügy első számú civilszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökeként helyet kellett volna kapnia a kiadványban - még akkor is, ha nem a leghízelgőbb képet festi a hazai hatóságok befogadókészségéről. A Kossuth-díjas Parti Nagy Lajos írása ellenben dühödt politikai publicisztika, mely okkal röpült a kötetből. A szerző ugyanis - »Elképzelni, hogy...« kezdetű bekezdéseivel - Magyarországot a rasszizmus mintaállamaként ábrázolja, ahonnan szinte minden kisebbséginek el kellene menekülnie.
Legelébb is persze a cigányságnak. »Elképzelni, hogy magyar romák vagyunk, és próbálunk része lenni a nemzetnek, polgárai az államnak, már amennyire hagyják« - gyúrja össze alanyait az író egyetlen, személyiség nélküli masszává. (...)
Egy írónak persze nem kötelessége tényekkel bajlódnia; ennek megfelelően azonban Parti Nagy Lajos művét helyesebb a fikció körébe utalni. Vagyis annak nevezni, aminek hirdeti is magát: a - sajnálatos módon legkevésbé sem teremtő, hanem nagyon is romboló - képzelet művének.”