Övé a döntés, övé a felelősség

„A párt egy bürokratizált szervezet, mely ezáltal belső hierarchiarendszerrel rendelkezik. Önmagában véve is abszurd lenne számon kérni a demokratikus döntést egy olyan valamin, amely alá-fölérendeltségi viszonyokból épül fel. Ebből persze levezethetnénk, hogy mindenről a hierarchia csúcsán álló személy dönt - s ő viseli a felelősséget is -, én azonban valószerűtlennek tartanám azt, hogy Orbán Viktor akkor is keresztül tudja verni az akaratát a párton, ha az ellenkezik a vezetés véleményével.

Egyfajta egyetértés tehát szükségeltetik, s Áder kiválasztásán is szükségeltetett a Fidesz többi karakteres személyiségétől is. S ha így van, akkor szerencsétlen az elnök jelölését úgy beállítani, mintha az a miniszterelnök egyszemélyes döntése lenne. Hisz ne legyenek illúzióink: bárhogy is dolgozzon Áder, az ellenzék fog benne hibát találni, s akárcsak Schmitt Pál eseténél, fel fogják vetni Orbán személyes felelősségének kérdését.

Ez elsősorban a kormányfőre nézve veszélyes, hiszen ha közös döntésként kommunikálták volna Áder János jelölését, később egy vészhelyzet esetén nem egyedül kellene majd viselnie a felelősséget, hanem párttársai között megoszthatná azt. Másodsorban viszont ne feledjük azt sem, hogy ez a fajta kommunikáció az egész ország megítélését is befolyásolja: amikor külföldön már a bulvárműsorokban is olyan képtelenségekkel állnak elő, hogy a különböző tehetségkutatók indulóit is Orbán Viktor választja ki, akkor lehet, hogy nem ártana csökkenteni annak a látszatát, hogy itt mindenről a miniszterelnök dönt. Pláne, ha ehhez csak egyetlen mondat átfogalmazására lenne szükség.”