„Hogy az MKP eredménye mégis kevés lett, annak több oka van. Az egyik a magyarság megosztottságából adódó alacsonyabb választási részvétel délen, a másik megélhetési okok. Robert Fico ugyanis, leszámítva a dunaszerdahelyi, komáromi és párkányi körzetet a magyarlakta járásokban is tarolt (Komáromot ugyan hoztuk, de az egyik legalacsonyabb részvétellel. A potenciális MKP-ra szavazok körében tehát meg volt tartalék, aki azonban otthon maradt.)
Ami azt mutatja, hogy az itt élő magyarok jelentős része a szlovákokhoz hasonlóan ugyanúgy Ficoban látja a megoldást problémáira. Magyarán, a szlovákiai magyarok közül több tízezren a gyomrukkal, és nem a szívükkel szavaznak, ami kelet felé haladva egyre láthatóbb. Ahol szegénység van, ott az emberek a szocializmusban hisznek. (...)
A 458 ezres szlovákiai magyarság a megosztottsága óta megszűnt önálló tényezővé válni. Egymaga már nem képes parlamenti képviseletre. Ehhez egyre több szlovákra van szükség. Az ilyen „spolupráca” viszont büdös a szlovákiai magyarnak. Lásd a Most-Híd 29 450, vagy Bugár Béla 16 499-es szavazatcsökkenését 2010-hez képest. A vegyes párt jövője hosszútávon bizonytalan, ez látható, hisz hovatovább egyre inkább szlovákká válik.
A népszámlálás kimutatta magyarság csökkenés, az elvándorlás, a gyorsuló asszimiláció hatására a helyzet csak rosszabb lesz. Nemzetállami törekvésekkel szemben ezért nem mehetünk különböző irányban, mert itt az eredmény. Ennél a pontnál a Most-Híd és MKP kétségtelen felelőssége mellett ne feledkezzünk meg a szlovákiai magyar civil értelmiség súlyos felelősségéről sem…
Ha így megy tovább, 2-3 választási cikluson belül a szlovákiai magyarság teljesen leíródik. Magyar párt már nem lesz a piacon, mert nem lesz rá igény. Lesznek helyette magyar képviselők szlovák pártokban. A szlovákiai magyarok pedig szavazhatnak egy-két kirakatban ülő magyar politikusra a különböző szlovák pártok listáin.”