„A probléma természetesen nem önmagában a vallás, nem a muszlim hitélet az, amelyik kiakasztja fél Európát. Hanem az a magától értetődő, arrogáns iszlamista fellépés, amely adottnak tekinti a nyugati világ jóindulatát (amely akkor is adott, ha ők maguk nemigen határolódnak el tömeggyilkos hittestvéreiktől, mondván, »érthető« az »ellenállásuk«), individuális értékrendjét, szabadságjogait - és épp eme szabadságjogokat használja fel arra, hogy fellépéseivel, térítésével, agresszív nyomulásával ellehetetlenítse azokat.
A németországi becsületgyilkosságok, kényszerházasságok, a belga melegek elleni támadások, a zsidók elleni hisztériakeltés, francia zsidó temetők megyalázása, gyűlöletbeszéd a londoni mecsetekben, az iskolai imáért folytatott német kultúrharc - mindez ugyanannak a hadüzenet nélküli háborúnak a része.
Mindez azonban hatástalan volna a politikailag korrekt (PC) nyugati értelmiség nélkül, amelynek máig tartó posztkoloniális bűntudata és mély, poszt-68-as nyugat-ellenessége, identitás-nélkülisége és morális relativizmusa nem engedi meg a szabad szólást, egy demokráciában sem. (Emlékezzünk csak, mit kapott szegény Thilo Sarrazin, amiért mert bátran beszélni a muszlim bevándorlás máig feldolgozatlan problémáiról).”