Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
A leminősítés egyenes következménye volt az elmúlt másfél év kormányzati gazdaságpolitikájának. Interjú.
„A Moody’s döntése után mire számíthat a kormány? További lerontásokra a másik két hitelminősítő cég részéről, vagy javulhat a helyzet?
A leminősítés egyenes következménye volt az elmúlt másfél év kormányzati gazdaságpolitikájának, tehát a továbbiak is attól függenek, hogy a kormány mit fog csinálni. Az eddigi időszak a gazdaságpolitikában a nehéz döntések megúszásáról, a kiadási megtakarítások és szerkezetátalakítások halogatásáról, az időnyerésről és az átmeneti döntésekről szólt. Ilyen volt például a különadók bevezetése, vagy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások felélése. Ha a kormány végre elszánja magát az érdemi gazdaságpolitikai munkára és nem látszatintézkedésektől vár csodát, akár megúszható is lehetne a további leminősítés, a forint gyengülése, valamint a kockázatok, finanszírozási terhek és kamatok emelkedése is. Ha azonban továbbra is az az önigazoló magyarázat marad uralkodó, miszerint a kormány a növekedés megtörése és a pénzügyi stabilitás megingatása ellenére is sikeres gazdaságpolitikát folytatott és csupán a revánsra vágyó külső pénzügyi körök támadtak meg minket, akkor még rosszabbra is fordulhat a helyzetünk.
Át kell-e írni a költségvetés fő számait az eurózóna válsága és a recessziós félelmek miatt?
Miután a régióban mind a pénzügyi stabilitásunk, mind a növekedésünk tekintetében lényegében újra a leggyengébb láncszemmé váltunk, nem úszhatjuk meg a teljes költségvetési pálya újragondolását. Az eddigi kormányzati intézkedések következményeként a költségvetési egyenlegünk jelentősen romlott, amit idén csak a magánpénztári vagyon felhasználásával sikerült elfedni. Ráadásul az adósságcsökkentésre felhasznált tartalékok elköltése is hiábavaló volt, hiszen csaknem 1500 milliárdnyi vagyont élt fel úgy a kormány, hogy a GDP-arányos államadósság visszanőtt oda, ahol előtte volt. Miután pedig a hibás szemléletű, keresletélénkítő logikán alapuló és a gazdaságból, illetve a vállalkozásoktól eközben jelentős forrásokat elvonó gazdaságpolitika a növekedési potenciálunkat is jelentősen rontotta, jelenleg nem tűnik tarthatónak az ígért költségvetési pálya. Az újratervezés tehát nem csupán a recessziós félelmek miatt tűnik elkerülhetetlennek.”