Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Orbán egy kommunista diktátor, sajnos, ez az igazság.
„Orbán egy kommunista diktátor, sajnos, ez az igazság. Egy következő választáson azonban el kell számolnia. Övé lesz minden helyi hatalom, pénz és média, mégis az ellenzék fog nyerni, ahogy 1989-ben például Debreczeni József Kecskeméten az MDF színeiben - hetven százalékkal. Az akkori ellenzéknek szórólapra alig futotta, mégis ők nyertek. A választók tudták, érezték, hogy itt a változás ideje. Még állt a pártállam és az állampárt, de az eresztékek már recsegtek-ropogtak. Annyit még megtehetnek, hogy Lomnici után minden ellenzékit kiretusálnak a híradóikból, de eljön az idő, amikor már ez sem segít.
Az adófizetők pénzén milliókkal kistafírozott házi »közvéleménykutatók« még megírják, hogy az ország egyetért Matolcsyval és Orbánnal, de 2012 valóban az elrugaszkodás éve lesz. Vissza a valóságba. Jön a brutális megszorítás, a recesszió, a 27 százalékos áfával terhelt élelmiszer, világítás és fűtés, a nyugdíjígéret visszavonása, a toldozott-foldozott költségvetés, a 450 forintos benzin, a további rekordra emelkedő államadósság, a stagnáló munkanélküliség, a társadalmi elégedetlenség, néhol az éhséglázadás.
Ugyan még a felénél sem tartunk a ciklusnak, de kimondható: ez a négy év elveszett. 2014-re már biztosan nem emelkedik milliók életszínvonala, magánbiztonsága. Szánakozva röhögnek a hátunk mögött a románok, a szlovákok, a csehek, a lengyelek. Magyarország az Európai Unió szélére sodródott: mostanra valóban sereghajtók lettünk.”