Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ma a nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része bosszúra éhes. Interjú.
„Magyarország le- vagy felminősítése lenne indokolt?
Az ország sokkal jobb helyzetben van, és sokkal nagyobbakat lépett, mint amit a világ elismer. Ma a nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része azonban bosszúra éhes. Meg akarják büntetni Magyarországot! Ezt ki is mondják négyszemközti beszélgetéseken, konferenciák szünetében.
A bankadó miatt?
Azok, akik az elmúlt másfél év kormányzati döntéseinek vesztesei: egyes bankok, pénzügyi befektetők, kereskedelmi láncok, energetikai multik. Minket most bajkeverőnek tartanak, akik olyan lépéseket tesznek, amilyenekre korábban nem volt példa Európában. Ráadásul ezeket az ötleteket egyre többen másolják. (...)
A most felállt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács miben lesz más? Eddig csak működési szabályzatra vonatkozó javaslatokról, bizottságok felállításáról lehetett hallani, de mikor lesz már eredmény? Például az nem rontja a működés hatékonyságát, hogy háromhavonta lecserélik majd az elnököt?
Ez valóban nem jó, az elnököt így nemzetközi szinten be sem lehet mutatni. Pozitívum viszont, hogy az új szervezet nemcsak a munka világával foglalkozik majd, ahogy eddig azt az Országos Érdekegyeztető Tanács tette, hanem például a népesedéspolitikával, az egészségüggyel és oktatással is. Abban bízom, hogy munkánk eredményeképpen olyan döntések születnek majd, amelyek jó irányba viszik az országot, lökést adnak a gazdaságnak, s munkahelyeket teremtenek.
Hogyan lesz egymillió munkahely?
Az agráriumban lehet állásokat teremteni szép számmal. Ez részben megoldhatja a vidéki foglalkoztatást, hozzájárul a környezet élhetővé tételéhez, és az embereknek önbecsülést, kenyeret ad. Ráadásul oda nem kellenek magasan képzett szakemberek. Továbbá ma van vagy egymillió ember, aki életkora, egészségi állapota alapján munkaképes, csak soha nem dolgozott, vagy nem tud, mert az adott településen nincs állás, esetleg képzetlen, netán a segélyből is annyit kap, mintha dolgozna. Az egymillió állás megteremtéséhez a másik kitörési pont a felnőttképzési rendszer átalakításában rejlik.”