„A kiváló angol publicista Boris Johnson - nem mellesleg: London főpolgármestere - elgondolkodtató cikke szerint ne olvassuk a norvégiai tömeggyilkos Anders Behring Breivik 1500 oldalas manifesztumát. Az ugyanis csak egy nárcisztikus személyiség eredetiségtől mentes szóömlése - a jó tanács ellenére az elmúlt hét jó részét mégis e szöveggel töltöttem. (...) Miután átrágtam magam a papírhegyen, leginkább a szöveg hétköznapisága dermesztett meg. Egymást váltogatják az iszlám »előrenyomulásáról« szóló blogposztok, monomániásan ismétlődő kirohanások »az európai bennszülött népek ellen folyó genocídiumról«, A, B és C kategóriás »árulókról«, az Európai Uniót irányító összeesküvésről - csupa olyasmi, amit néhány kulcsszó beírása után oldalak százain találhatunk internetszerte.(...)
A norvég gyilkos sajátos posztmodern jelenség: keresztény lovagnak képzeli magát, de külön megjegyzi, amikor hosszú hónapok után először imádkozik (jellemzően a bombagyártás egyik kudarcos fázisa után). A nők tiszteletét hirdeti, de prostituált meglátogatását tervezi és nincsen bensőséges kapcsolata a másik nemhez tartozóval. (...)
A »manifesztum« másik tanulsága, hogy Breivikkel alighanem egy új típusú terrorista született. Egy minden struktúrán és csoporton kívül álló, éppen ezért hagyományos felderítési eszközökkel becserkészhetetlen ámokfutó, aki mindent a világhálón intéz. Onnan szerez ideológiát, bombarecepteket, ott kutat felszerelés után, onnan szedi össze harcászati ismereteit. Viszont elég intelligens és képzett ahhoz, hogy ne hagyjon maga után árulkodó digitális lábnyomokat. (...) Ám valamit minden nyugati országnak (és így nekünk is) muszáj lesz lépni az új típusú fenyegetés miatt. Mert ne legyen kétségünk: e pillanatban is Európa-szerte frusztrált, agresszív fiatalemberek tucatjai olvassák Breivik »manifesztumát«, akik példaképükhöz valahogy hasonlítva gyilkos, esztelen erőszakkal szeretnék »Európát megmenteni« - és leginkább a figyelem középpontjába kerülni."