Morális megsemmisülés

„Tudom, rövid az élet, és sehova sem jutunk, ha folyton a múlt bűnein búsongunk. Az újságíró foglalkozzon csak a jelen kormány tetteivel, a történelemkönyv megírását hagyja a történészekre. A választópolgá­rok fájdalmasan kurta politikai tárgyú emlékezőtehetségére meg végképp ne utalgasson. Ám a közelmúltnak vannak olyan sötét fejezetei, amelyeket sosem szabad elfelejtenünk. Azért nem, hogy azok soha többé ne ismétlődhessenek meg. Az elévülhetetlen, megbocsáthatatlan bűnök egyike, hogy a Gyurcsány Ferenc uralta kurzus idején kikapcsolták Magyarország immunrendszerét, azaz a nemzeti érdekeinket a nómenklatúra pillanatnyi üzleti és nemzetközi érdekei, illetve hatalmi játszmái alá rendelték. Ennek egyik legbrutálisabb megnyilvánulása volt a titkosszolgálatok totális lezüllesztése és hatalmi célú felhasználása.(...)

Itt kapcsolódik témánkhoz az a minden magára valamit is adó országban teljességgel elképzelhetetlen eset, hogy a nemzeti titkosszolgálat egykori első embere ellen kémkedés miatt indult nyomozás, és ha igaz a lapzártakor érkezett hír, ezzel összefüggésben őrizetbe vették a volt titokminisztert is. Ha ugyanis Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és akkori felettese, Szilvásy György nem tudja magát kimenteni az ügyészség vádjai alól, az egyenlő lesz az egykor mögöttük álló politikai erők morális megsemmisülésével. Talán nem szorul magyarázatra, hogy miféle mélypontot jelent egy ország életében, ha a nemzet biztonságának fő őrzőit, akiktől nemcsak a belső veszélyek, például a maffiahálózatok, terrorszervezetek, szélsőségesek és mondjuk, az egyházi köntösbe bújt manipulátorok elhárítását várjuk, de tőlük reméljük az ellenséges külföldi ügynökök lekapcsolását, és például az országot fenyegető külföldi bajkeverőkről való hírszerzést, egysze­rűen átállnak. Ha a fő-fő titkosszolgák átállnak az ellenséghez, s elkövetik az államellenes bűncselekmények egyik legdurvább formáját.”